Kutasy, Erika TündeFodor, Flóra2024-01-082024-01-082023-10-24https://hdl.handle.net/2437/364548Dolgozatomat a magyar huszárság évezredeket átívelő fejlődéséről készítettem. Feladatom a huszárság kialakulásának, fejlődésének, és az ezt körülölelő kudarcainak és sikereinek bemutatása volt. Kezdetben a lovak háziasítása és nyereg alá való idomítása jelentett nagy fejlődést az emberiség számára, mind a közlekedésben, mind pedig a hadviselésben. A közlekedés fejlődésével nagyobb iramot vett Európa benépesítése is, melyet tőbbségében véres harcok árán vittek véghez. A 10. században, a Honfoglalás és a kalandozások idején már a könnyűlovas seregek bírtak meghatározó feladattal a hun seregekben. Hivatalosan huszárságról csupán Hunyadi Mátyás uralkodásától beszélhetünk. Ekkor említette először a könnyűlovas csapatokat hussaronesként. Azonban a Honfoglalás és Mátyás király uralkodása közötti időket is számos átszervezés és újítás ölelte körül. Első királyunk István létrehozta a parciumokon alapuló zsold kifizetést, míg Károly Róbert már banderiális seregeket alapított. Nemzetközi viszonylatban az oszmán birodalom állandó fenyegetést jelentett Európára ezért Zsigmond király is átszervezte a hadsereget és létrehozta a telekkatonaságot. A hadseregszervezésre nagy szerepet fordító Hunyadi Mátyás megalapította Európa első zsoldos és állandó hadseregét és huszárokat is alkalmazott. A huszár szó jelentése kapcsán több, a származás idejét és helyszínét taglaló elmélet is megtalálható. A huszárság ráhatása a magyarországi hadviselésre valószínűleg Hunyadi János korában történt kalandozásokhoz köthető. A havasalföldi csatákat követve ugyanis csapatai délre kalandoztak és átvették a huszárság harcmodorát, melyhez kapcsolódott a magyar hadi virtus. A török hódítás hatására újabb hadseregtípus alakult, melyeket végvári vitézeknek nevezünk. Feladatuk a törökkel való harc felvétele volt. Könnyűlovas formában alakultak meg és ez alapján harcoltak. Hadi virtusukat tükrözi, hogy szolgálataikért igen kevés zsoldot kaptak fizetségül. Hírnevük és katonai jelenlétük hírére helyet kaptak a császári seregekben és nagy szerepet vállaltak Európa hadszínterein is. A spanyol örökösödési háborúban éppen úgy részt vettek, mint a lengyel örökösödési háborúban. Mindez idő alatt pedig hazai fronton a Rákóczi- szabadságharc csatáiban is küzdöttek. Jelen voltak az első világháború idején is, azonban jelentős csatát nem nyertek és a véres veszteségeket követően lovaiktól megválva gyalogosként harcoltak tovább. Utolsó csatájukat a második világégés idején vívták. Az idő múlásával a nehézlovasság és a könnyűlovasság időről- időre háttérbe szorult vagy megerősödött, de mindvégig jelen voltak egymás mellett is a háborúk során. Egy- egy csatavesztést követően ébredtek rá az ellenkező csapatnem fontosságára. A huszárság és a lovas hadi csapatok, nagy hatással voltak a lovak és a lovassportok fejlődésére is. A katonai célra felállított ménesek napjaink sportló tenyésztésének kialakulására is hatást gyakoroltak, és annak alapjául szolgáltak. Katonai célú méneseink mindmáig léteznek és jeleskednek a lótenyésztésben. A 20. század elején a huszártisztekből Örkénytáborban képzett lovaglótanárok munkája megszámlálhatatlan újítással szolgált a nemzetközi lovassportban és a modern lovaglás kialakulásában egyaránt. Pontosságuk és acélos fegyelmük előre lendítette a lovas kiképzést mind hazánkban, mind pedig az emigrációt követően Angliától egészen Amerikáig. Végérvényesen a magyar lovasság, és azon belül is mindinkább a huszárság kialakulása és átszervezései fontos szerepet töltöttek be a mai lovaglás, és lovassport életében. Hatása, a számos viszontagság ellenére napjainkban is érezhető, és bár a huszárság már nem szolgál a harctéren, nemzeti ünnepeinken való jelenlétük elengedhetetlen. A lovassportokban betöltött úttörő alakításaik nélkül pedig a lovassport és lovaglás jóval elmaradottabb volna. Éppen ezért fontos őriznünk nemzeti hagyományainkat és értékeinket. A fejlődések kapujában pedig vissza kell tekintenünk elődeink hibáira és azokból tanulni. A huszárság harcmezőről való lekerülésével, hagyományőrző keretek közé szorult, de szerepe nem csorbult. Ezeket az egyesületeket támogatnunk és a lehetőségekhez mérten fejlesztenünk kell.52huhuszárságDEENK Témalista::MezőgazdaságtudományHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.