Grünn Orbán (19. sz.) (nyomdász)Grünn János Nyomda és Kiadó (Szeged) (1801-1855) (nyomda)Vedres István (1765-1830)2023-03-142023-03-141825https://hdl.handle.net/2437/348021Kézírásos possessori bejegyzés: Ios. Ans. Faisz e v pKézírásos possessori bejegyzésA bevezetőben a szerző, korábbi mocsárlecsapolási és talajjavítási tapasztalataira hivatkozva nagy lelkesedéssel és hazafias aggodalommal hivatkozik a modernizálódó külföld példáira, miként lehet, és hazánkban is lehetne az erdőgazdálkodást tudományos alapokon fejleszteni, és főképpen oktatni.A könyv tulajdonképpeni szövegteste egy terjedelmes folyamodvány 1808-ból Szeged város tanácsához, melynek első szakaszában tíz pontba rendezve olvashatunk érveket az erdősítés anyagi hasznai mellett, ill. gyakorlati elképzeléseket a szegedi határban a hasznosításra javasolt homokterületeken telepítendő fafajtákról.A második szakaszban (35 - 44. oldal) földosztást, ill. telepítést javasol a városi tulajdonú homokföldeken, összekapcsolva az erdőtelepítési kötelezettségekkel. Aprólékos utasításokat ad a telepítési akció kivitelezésére.A harmadik szakaszban (46 – 72. oldal) az erdőtelepítéshez szükséges szakismeretekről, ill. személyi állományról, valamint ezek kötelezettségeiről, díjazásáról, személyi utánpótlásáról fejti ki nézeteit. A 73. oldalól a számvetés-könyvelés módját vázolja fel. Nagy lelkesedéssel és részletességgel ecseteli a város számára várható bevételeket és költségeket, a meggyőzéshez a gazdasági érdekeket hozza fel. A könyvnek ez a legbonyolultabb, kissé nehezen követhető része, ugyanakkor itt mutatkozik meg a legvilágosabban a kor kibontakozó reform- és modernizációs szemlélete, mely gondosan kibontott észérvekkel kíván hatni. A szöveg komoly közgazdasági tájékozottságról tanúskodik. A 102 - 111. oldalakon a lehetséges ellenvetéseket sorolja fel, és mindegyiket alapos és józan érveléssel válaszolja, cáfolja meg.A 111-140. oldalakon függelékeket („ragaszték”) olvashatunk. Ebből az első újabb érveket tartalmaz, de már nagyobb távlatú érdekekre hivatkozva (inflációs pénzügyi helyzet, a város épület- és tüzifa-ellátása, Szeged helyzete az országos piaci- és munkaerő-viszonyok hálózatában, sivatagosodás megakadályozása). A második függelék egy 1808-as határszemle jegyzőkönyve, mely az erdősítés addigi eredményeiről számol be. A könyvet részletes pénzügyi kimutatás-táblázatok zárják.[2], 140 p., 10 t.fol. ; 8o (19 cm)könyv183 p.bibMOK00378302Galéria::Régi könyvek::Témakör::GazdálkodásGaléria::Régi könyvek::Kiadás nyelve::MagyarGaléria::Régi könyvek::Kiadás helye::Magyarország::SzegedGaléria::Régi könyvek::Egyedi jellemzők::Kézírásos bejegyzések