2008-12-082008-12-08963547721Xhttp://hdl.handle.net/2437/48975Széchenyi Zsigmond (1898-1967) 1937-38 fordulóján Széchenyi Zsigmond Indiába vezetett vadászexpedíciót. A háború előtti utolsó útján még teljes fényükben láthatta meghívóinak, a maharadzsáknak pompázatos udvarait, mesés gazdagságát. Találkozott persze a zsúfolt nagyvárosok elképesztő nyomorával is. Idegennek találta Indiát, kiismerhetetlennek. De szenvedélyesen meg akarta ismerni. A Nahar nem véletlenül az egyik legolvasottabb könyve: vadásznapló és útleírás, hiteles korrajz és krónika. Bár a fényűző vadásztáborokból folyton visszavágyott szeretett Afrikájának tábortüzei mellé, útja sikeres volt: gyönyörű trófeákkal tért haza. A magyar olvasók több generációja pedig az ő élményei alapján ismerte meg Indiát. 1937-38 fordulóján Széchenyi Zsigmond Indiába vezetett vadászexpedíciót. A háború előtti utolsó útján még teljes fényükben láthatta meghívóinak, a maharadzsáknak pompázatos udvarait, mesés gazdagságát. Találkozott persze a zsúfolt nagyvárosok elképesztő nyomorával is. Idegennek találta Indiát, kiismerhetetlennek. De szenvedélyesen meg akarta ismerni. A Nahar nem véletlenül az egyik legolvasottabb könyve: vadásznapló és útleírás, hiteles korrajz és krónika. Bár a fényűző vadásztáborokból folyton visszavágyott szeretett Afrikájának tábortüzei mellé, útja sikeres volt: gyönyörű trófeákkal tért haza. A magyar olvasók több generációja pedig az ő élményei alapján ismerte meg Indiát.http://webpac.lib.unideb.hu:8082/WebPac/CorvinaWeb?action=cclfind&resultview=long&ccltext=idno+bibKLT00329124bibKLT00329124