2008-11-242008-11-249789632271378http://hdl.handle.net/2437/32251A megszívlelendő alcím: A nő viszonya a férfihoz. A férfi viszonya a nőhöz. Maga a nő és egyéb kellemetlenségek.Az 1936-ban kiadott Vaszary-regény talán az egyik „legmodernebb”. A maga korában az erotikus irodalom alkotásai közé sorolták, mert a mű arra a rendhagyó lépésre vállalkozott, hogy regény formájában egyesítse a szexuális felvilágosítást, a párkapcsolat pszichológiáját és az ókori, főként indiai nő-férfi misztikumot. A kerettörténet egy férfi fejlődéstörténete: kisgyermekkorának első találkozásai a másik nemmel, a nemiséggel, majd fiatal férfikorának megcsalatási krónikája. Hősünk, akinek neve hol Joe, hol Giuseppe, nemzetiségi hovatartozás szerint egyszerűen csak „európai”: él ugyanis Itáliában, aztán Madridban, tanul Párizsban, házasodik Angliában, akad még svéd szeretője is. Lelkesen fedezi fel ugyanis ifjú éveiben a mottót: És boldogok az osztrigák, mert kétneműek. Aztán – már túl a harmadik házasságán – eljut a bölcsességig: Ne fuss egy nő után, még utóbb megáll és eléred.Ekkor fog bele az ifjúságnak átadandó tanításba: megfejteni a szerelem misztériumát, megtanítani egy Jerry nevű fiatalembert arra, hogy tudja, mi az a valóság, ami az irodalom által felhabosított Szerelem mögött fellelhető. Mindezt teszi természetesen elbűvölő kedvességgel, könnyed stílusban, humorral és bájjal. Még a Nőt elmarasztaló, látszólag vitriolos mondatai mögött is ott rejtőzik a másik arc: az élet, a szerelem, a Nő szeretete. Ajánljuk a könyvet nőnek és férfinak, fiatalnak és kevésbé fiatalnak szóval mindenkinek, aki már eltöprengett azon, miért kell a nőnek a férfi, férfinak a nő.http://webpac.lib.unideb.hu:8082/WebPac/CorvinaWeb?action=cclfind&resultview=long&ccltext=idno+bibDEK00691484bibDEK00691484