Bodó, SáraSomfalvi, Edit2015-10-192015-10-192015http://hdl.handle.net/2437/217196ÖSSZEGZÉS „Hol érhető hát tetten Isten munkája? Fizikai eszközökkel: sehol. A hit szemével: mindenütt. ’Kimutatható’ volt-e Isten jelenléte a kereszten? Szó sem lehet róla! De hát akkor nem is volt jelen? A történelemnek és a világmindenségnek nincs még egy olyan pontja, ahol olyan nyilvánvalóan jelen lett volna, mint éppen ott. Csakhogy ennek a nyilvánvalóságnak a meglátására – ott és akkor – egyedül a jobb latornak volt szeme. Mert Isten éppen a mi életünk közepette, és a természet közepette, és a történelem közepette transzcendens Isten.” Isten jelenléte az életünkben történetek által fejeződik ki, a transzcendens Isten róla és teremtett világáról szóló elbeszélésekben válik felfoghatóvá és megismerhetővé. Jelenléte bátorító, erőt adó, gyógyító jelenlét. Hipotézisünk szerint nem csak a jelenléte gyógyító, hanem a jelenlétéről és tetteiről szóló történetek is gyógyító hatással vannak, esetünkben a gyermekkori szorongást oldhatják. Kutatásaink erre irányultak, s a dolgozat fejezetei ennek a feltevésnek szolgáltak különböző megközelítésű megalapozásául. Az első rész bevezetése a történetmondásnak, mint az egyéni és közösségi lét- és kommunikációs formának a teológiai megalapozását végezte el, ezt követte a szó és a bibliai történet, mint létbe hívó és létben- téridőben tartó erő bemutatása. Felismertük Isten megvalósuló akaratát, mint történet, és a történetben Istennek az ember felé alkalmazott kommunikációs eszközét. A történetek alapján kialakuló istenképek veszélyeire is vetettünk egy pillantást, mert tisztázni akartuk, hogy a történetek alapján kialakuló istenképnek nem szabad sem neurotizálónak, sem elbátortalanítónak lennie, ezért nagyon fontos a gyermekeknek a megfelelő történetet elmondani, számukra egyértelmű nyelvezettel. A narratív pszichológia meglátásait felvillantó rész a lehetséges szorongásmentes identitás kialakulására mutatott rá, a narratív teológia megállapításai az identitást szintén formáló bibliai elbeszélő hagyományt mutatták fel, ezeket követően a történetmondást, mint szimbolikus cselekedet értelmeztük. A második részben a félelem és a szorongás közötti határt, valamint a két érzet közötti különbségeket térképeztük fel, majd a szorongás gyökerét és jelenségét vizsgáltuk meg. A félelem és szorongás pszicho-fizikai hatásai után a félelem (magyar fordításban szorongás) alapformáit mutattuk be Fritz Riemann német pszichoterapeuta leírása alapján, megfogalmazva, hogy nincs személyiség- és jellemfejlődés a szorongás megfelelő mértéke nélkül. A kisgyermek fejlődési aspektusainak és kríziseinek ismertetése után a stresszt és a konfliktust, mint a fejlődés enzimeit értelmeztük. Excurzusban tájékoztattunk a kötődésformákról, megjegyezve, hogy a helytelen kötődés szorongáshoz vezet, majd a fiúknál és lányoknál fellépő, egyikre vagy másikra inkább jellemző szorongásformákat soroltuk fel. Ezt követte a szorongás megnyilvánulásának a leírása és az arra adott kóros védekezési módok, majd a szorongásoldás hatástalan és hatékony oldási módjainak a bemutatása. Felismertük a védelmet nyújtó és a beszűkítő szorongás közti határt és kerestük a határon megteremtendő egyensúlyt, majd leírtunk a facilitáló szorongás eszköztárából néhányat. Megállapítottuk, hogy a facilitáló szorongás is igénybe veszi a teljes személyiséget és vizsgáltuk a történetek jelentőségét a facilitáló és debilizáló szorongás között megteremtendő egyensúly szempontjából. Rákérdeztünk, hogy lehet-e a hit és a szorongás pozitív kapcsolatban, illetve, hogy hogyan történhet ez, a Riemann-féle személyiség jellemzőket figyelembe véve. Végül megvizsgáltuk, hogyan ismerheti fel a felnőtt a gyermek szorongását, a saját szorongása viszont áttételeit és hogyan kontrollálhatja azokat, valamint hogyan ismerheti fel a gyermeknek a felé irányuló áttételes érzéseit és hogyan reagáljon azokra. A harmadik rész a gyakorlati lehetőségeket ismertette, először is, hogy hogyan alkalmazható a kommunikáció mint módszer a szorongásoldásban, értelmezhető-e a kapcsolatba lépés kommunikációként, az elbeszélés szorongást oldó kommunikációként, valamint speciálisan a bibliai történet elbeszélése mint szorongást oldó kommunikáció. Bepillantottunk a tudat és a tudattalan szimbólumokkal kapcsolatos tevékenységébe, ezek hatásait a szorongásra, majd megvizsgáltuk a szorongást oldó történetmondást, mint diakóniát és mint lelkigondozást. Felfedeztük a gyógyító teret, amelyet leírnak morfikus és morfogenetikus mezőként, illetve a közös sokféleség tereként, megvizsgáltuk a biblioterápiát és a bibliaterápiát, mint lehetőségeket a szorongásoldásban, leírtuk a szisztematikus verbális deszenzibilizációt, mint módszert, majd megálltunk a narratív teológia és narratív pszichológia határán, hogy ellenőrizzük hipotézisünket, mely szerint van szorongásoldó hatása a bibliai történetek hallgatásának. A gyakorlati rész első felében leírt módszerek ismertetése után következett a hipotézis ellenőrzésére megfogalmazott projekt leírása és a kérdőívek eredményeinek kiértékelése. A kiértékelés összefoglalásaként megfogalmazhatjuk, hogy hipotézisünk igaznak bizonyult, a bibliai történetek oldhatják a gyermekkori szorongást, lehet és kell tehát bibliai történeteket megosztani a gyermekekkel, nem csak azért, hogy ismeretet szerezzenek, hanem hogy hatalmat vegyenek a félelmeik, szorongásaik fölött. Az további kutatás témáját képezheti, hogy melyek azok a bibliai történetek, amelyek különböző szorongástípusokat és szorongásformákat hatékonyan oldhatnak.SUMMARY This dissertation stands for the hypothesis of listening to specially selected Bible stories can dissolve anxiety in children. The main argument of my thesis is that framing inner images while listening to Bible stories can dissolve anxiety. God is present in our lives by stories. The transcendent God can be grasped and recognized by stories told about Him, about Creation and about His deeds. His presence is encouraging, empowering and healing presence. In our understanding not only His presence is encouraging, empowering and healing, but the stories told about Him have the same attribute, in our case they can dissolve anxiety in the most vulnerable age-group, in children. Our research had as an aim to document this thesis from different angles, so this paper incorporates the theological support of the theme, explaining the most important physical and psychological expressions used in the research, the theoreti-cal and the practical approach. Introduction brought forward the theme, the description of the dissertation and the explanatory vocabulary of the most important expressions. The first chapter started with the theological grounding of storytelling as a per-sonal and common existential mood and communication form, then came the presenta-tion of the WORD and Bible stories as a power of call into being and keeping in exist-ence. We recognized God's fulfilling Will as a story, and the story as an instrument of communication for God. We got a glimpse on the risks that occur related to God's image created by telling the stories about Him, because we wanted to clarify that this image shall not cause neurosis and shall not be unnerving, so it is very important which Bible story is chosen to dissolve anxiety and that the language used with children should be appropriate and easily grasped. The next part in the first chapter was the Narrative Psy-chology's approach in forming a stress-free identity, followed by Narrative Theology which presented the tradition of Bible-story-telling as a deep influence on forming a person's identity. We closed the first chapter with presenting storytelling as a symbolical act. In the second chapter we mapped the border between fear and anxiety, the dif-ference between the two feelings and we investigated the roots and the phenomenon of fear and anxiety. After acquainting the psycho-physical effects of fear and anxiety, we presented the basic forms of fear based on the work of the German Psychiatrist Fritz Riemann, and we concluded that there is no personal and character development with-out an appropriate level of stress and anxiety. Later we presented the aspects of child development and understood the stress and conflicts as the enzymes of growth and pro-gress. We had an excursus where we informed the readers about the forms of attach-ment, remarking that the incorrect forms of attachments might cause anxiety in children, then we presented the different forms of anxiety from gender point of view, some were more characteristic to boys and some were to girls. After this distinction we described the manifestation of anxiety and the pathological defense-forms against it, then the inef-fective and effective methods of dissolving anxiety. We recognized the border between the protective and the constricting anxiety, we looked for the balance created on this border and we described some of the resorts of facilitating anxiety. We came to the conclusion that even the facilitating anxiety will make a great demand on the whole per-sonality, and we examined the importance of stories and storytelling in grasping the bal-ance between the facilitating and debilitating anxiety. We formulated the question, that can be possibly faith and anxiety in a positive relationship, if so, how can that happen, if we take in account the characteristics of per-sonality enlisted by the German Psychiatrist Fritz Riemann in The basic forms of fear. In the last part of the second chapter we investigated, how can an adult recognize the anxi-ety of a child, her/his own transpositions and how can those be controlled, and even more, how can an adult recognize the child's transpositions on the adult and what ade-quate answer can be given. The third chapter delineates the practical possibilities of dissolving anxiety by communication and by reading special bible stories. Firstly, how can be used communication as method in dissolving anxiety in gen-eral and should we understand stepping in a relationship as a form of communication? Is storytelling an anxiety dissolving communication, and is Bible-story-telling a special type of anxiety dissolving communication?¬ We got an insight in the work of the con-scious and subconscious related to symbols, we looked for the impact of these on dis-solving anxiety, then we examined the anxiety dissolving storytelling as deacon ministry and counseling. We discovered the healing space or field, which is described as morphic and morphogenetic fields, or common manifold space, which cannot be touched, but it pro-vides the space for learning, reconsidering and change. In the following sub-chapters we looked at the bibliotherapy, Bible therapy and Bibliolog therapy as possible answers in our search for adequate forms of dissolving anxiety. Later we described the systematical desensitization as the method of our anxiety-dissolving work, and then we stopped on the border of Narrative Psychology and Narrative Theology, to verify our thesis that listening to special Bible stories has effect in dissolving anxiety in childhood. After the review of methods described in the first part of the third chapter we verified our theses in practice by a special project run in primary school classes. We put up a project with questionnaires where we checked the type and level of anxiety of chil-dren before listening to the Bible story and after the listening of it. After the evaluation of the questionnaires we can formulate the conclusion, that our thesis proved to be true, listening of Bible stories can dissolve anxiety in children. This leads us from the possibil-ity of reading Bible stories to children to the demand of doing so, not only to share in-formation, but to enable them to gain authority upon their fears and anxiety. It can be the theme of a later research which Bible stories can dissolve efficiently different types and forms of anxiety in childhood and in adulthood as well.189huNevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 2.5 MagyarországgyermekkorchildhoodBibliaBibleszorongásanxietyHittudományokHittudományok