Haraszti Szabó, Péter2022-06-242022-06-242022-06-24Gerundium, Évf. 13 szám 1-2 (2022): MMXXII vol. XIII. nos 1-2 , 65-872061-5132https://hdl.handle.net/2437/335601A significant part of the Hungarian scholars at the University of Vienna between 1365/1377–1450 considered as poor students. From the nearly 3200 students almost 800 didn’t pay anything or could promise to be pay, however further 560 young people paid less than the prescribed taxes. In total 42,5% of them can be placed in different stages of poverty, but there were significant differences among them. This poverty although does not indicate their actual financial situation, only their financial condition in the time they were enrolled. The noteworthy political, military, or natural conflicts and phenomenon not necessarily affected them in their peregrination, only those which had influence on their financial situation. They can be divided into three groups. In the first can be found the non-paying students (pauper, nihil dedit). The second contains students with a little advantageous situation, namely who promised to pay the taxes (promisit, tenetur), or only asked a delay for fulfilling their obligation or an exemption from the regulated cloth-wearing. The third group concluded those who paid reduced taxes. Knowing their financial situation, the first two can be considered as pauperes, and the last is non bene habentes. Most of them came from the largest cities and towns (53%), however considerable the number of those who had a rural background (18%). Though their geographical origins do not shape a specific pattern, but their social background does.Bécsben, 1365/1377–1450 között a magyarországi diákok jelentős része minősült szegénynek. A mintegy 3200 diákból nagyjából 800 hallgató nem fizetett semmit vagy tett ígéretet a fizetésre, ám rajtuk kívül további 560 fiatal fizetett kevesebb beiratkozási díjat az előírtnál. Összesen tehát az összbeiratkozottak 42,5%-a helyezhető el a szegénység különböző fokozatain, bár közöttük jelentős különbségek voltak. Szegénységük azonban nem tényleges financiális helyzetükre utal, pusztán arra, hogy a beiratkozás pillanatában milyen anyagi helyzetben voltak. Rájuk nem feltétlenül hatottak a tanulási kedvet egyébként nagyon is meghatározó politikai, katonai konfliktusok vagy természeti katasztrófák, inkább csak az anyagi helyzetüket érintő események befolyásolhatták őket. Három csoportra lehet osztani őket. Az elsőben a nem fizető diákok találhatóak (pauper, nihil dedit). A második csoportban már egy fokkal jobb anyagi helyzetnek örvendhettek, akik legalább ígérni tudták a fizetést (promisit, tenetur), illetve csak haladékot kértek kötelezettségük teljesítésére vagy felmentést a kötelező ruhaviselet alól. A harmadik csoportba a csökkentett tandíjat fizetők kerültek. Anyagi helyzetüket ismerve az első két csoportot lehetne a pauperes, míg a harmadikat a non bene habentes jelzővel definiálni. Többségük a nagyobb városokból érkezett (53%), de jelentős (közel 18%) a falusi környezetből származók köre is. A szegény diákok földrajzi származása azonban nem rajzol ki specifikus mintázatot, ellenben társadalmi hátterük nagyon isapplication/pdfMedieval Hungarian peregrinationUniversity of ViennaHungarian studentsMedieval Urban Historyközépkori magyar egyetemjárásBécsi egyetemmagyar diákokközépkori várostörténetfolyóiratcikkOpen AccessGerundiumhttps://doi.org/10.29116/gerundium/2022/1-2/5Gerundium1-2132061-7097