Pribula, LászlóBányainé Szepesi, Bettina2024-11-192024-11-192024https://hdl.handle.net/2437/382389Az értekezés a magánszakértői intézmény sajátosságait mutatja be a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) hatálya alatt. Ez a jogintézmény nem ismeretlen teljesen számunkra, korábbi perrendtartások idején is alkalmazták, habár eltérő álláspontok alapján különböző szemlélet alakult ki a jogintézmény jellegéről és alkalmazásáról, valamint annak értékeléséről is. A doktori kutatásom és ezáltal az elkészített értekezés célja akként foglalható össze, hogy a szakértői bizonyítást, azon belül is a magánszakértői intézményt gyakorlat orientált módon bemutassam. Célom, hogy az általam vélt akadályok okát megvizsgáljam, valamint a kodifikációs törekvéseket, a jogalkotó azon szellemiségét, amelyre a reform során törekedett, a megvalósult, jelenleg is hatályos intézményrendszerrel összevessem. Nagy hangsúlyt kívánok helyezni a magánszakértői vélemény értelmezésére, mind eljárásjogi, mind érdemi értékelésére. Az értekezés célja az volt, hogy a magánszakértői intézményt – annak történeti előzményeivel – vizsgálja teljeskörűen, valamint a jogtörténeti elemzés mellett gyakorlati vizsgálatra fókuszált, így a kodifikációs törekvések gyakorlatban való alkalmazására, a jogintézmény esetleges hiányosságaira és azokra az okokra kívánt rávilágítani, amelyekre visszavezethető az, hogy a magánszakértői bizonyítás előtérbe helyezése a vártnál kevésbé érvényesült. A szakértői és a magánszakértői intézmény hiányosságai miatt a gyakorlati problematikák megoldását nem feltétlen a Pp. vagy a Szaktv. módosításában látom, úgy gondolom, hogy a jogalkotó a jogszabályi rendelkezésekkel megfelelő hátteret biztosított ennek a bizonyítási formának, ugyanakkor olyan intézkedések megtétele szükséges álláspontom szerint, ami, ha nem is követlenül, de közvetetten hat garanciális biztosítékként. A dolgozat záró érdemi fejezetét a nemzetközi kitekintés adja, mely kapcsán megállapítható, hogy az angolszász és kontinentális jogrendszerek is ismerik a magánszakértői intézményt, és azt – a magyar jogrendszertől eltérően – nem kellő részletességgel, de szabályozzák. A nemzetközi kitekintésekből látható, hogy a hazai kodifikációs folyamatok során, egészen az 1911. évi Pp.-től kezdődően, mintául szolgáltak a nemzetközi szabályozási elvek, amelyek egy részét – jellegét tekintve – a hazai szabályozás is átvett és követett. Mivel az általam bemutatott magánszakértői intézménnyel kapcsolatosan is számos gyakorlati alkalmazásbeli nehézség, kérdés merült fel, így de lege ferenda javaslatokat is megfogalmaztam, amely remélhetőleg tartalmaz olyan felvetéseket, amelyek a jogalkotás, jogalkalmazás számára hasznosíthatók lesznek. The thesis presents the peculiarities of the institution of the private expert under Act CXXX of 2016 on the Code of Civil Procedure (hereinafter: the Code of Civil Procedure). This legal institution is not completely unknown to us, it was used in previous Codes of Procedure, although different views have emerged on the nature and application of the legal institution, as well as on its evaluation. The aim of my doctoral research and thus of the thesis I have prepared can be summarised as presenting expert evidence, including the institution of the private expert, in a practice-oriented manner. My aim is to examine the reasons for the obstacles I perceive, and to compare the codification efforts and the spirit of the legislator's reform efforts with the institutional system that has been implemented and is still in force. I intend to place great emphasis on the interpretation, both procedural and substantive, of the private expert's opinion. The aim of the thesis was to examine the institution of the private expert's opinion in its entirety, including its historical background, and to focus on a practical analysis, in addition to a legal-historical analysis, in order to highlight the practical application of the codification efforts, the possible shortcomings of the legal institution and the reasons why the emphasis on private expert evidence has not been as effective as expected. In view of the shortcomings of the institution of experts and private experts, I do not necessarily see the solution to the practical problems in amendments to the Civil Code or the Act on Experts, but I believe that the legislator has provided an appropriate background for this form of evidence through the legal provisions, and at the same time, in my opinion, it is necessary to take measures which, if not directly, then indirectly, will act as a guarantee. The final substantive chapter of the thesis is an international outlook, in connection with which it can be concluded that the Anglo-Saxon and continental legal systems are also familiar with the institution of the private expert and - unlike the Hungarian legal system - regulate it in insufficient detail. The international outlook shows that the international regulatory principles served as a model for the domestic codification process, starting with the 1911 Civil Code, and that some of these principles were adopted and followed by domestic legislation. Since a number of practical difficulties and questions have arisen in connection with the private expert institution I have presented, I have also formulated de lege ferenda proposals, which hopefully contain suggestions that will be useful for legislation and the application of law.200hupolgári eljárásjoghatályos polgári perrendtartásbizonyításmagánszakértőmagánszakértői véleménymagánszakértői bizonyításcivil procedurecivil procedure in forceevidenceprivate expertprivate expert opinionprivate expert evidenceÁllam- és jogtudományokTársadalomtudományok