Bartha, ElekPallainé Szászfalvi, Márta2024-07-222024-07-222024https://hdl.handle.net/2437/375745A vallási objektumokat közismerten már évszázadok óta használják a vallásgyakorlás mellett különböző kulturális célokra is, így mint műemlékek, idegenforgalmi látványosságok közvetve jövedelemtermelő tényezőként is funkcionálnak. Az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt a vallási turizmus iránti kereslet, mind a nemzetközi, mind a belföldi turizmust tekintve. A zarándokok, vallásos turisták mellett a nem vallásos turisták, kultúrturisták is nagy számban látogatják a vallási helyszíneket és a valláshoz kapcsolódó eseményeket, amit a professzionálisabb marketingeszközök mellett a spiritualitás iránti megnövekedett igény és a vallásturisztikai helyszínek egyre jobb elérhetősége is indukál. A vallási turizmus napjainkban bevételtermelő képessége mellett a szezonalitás kiküszöbölésének eszközeként funkcionál, és a turisztikai kínálat diverzifikációjával is jelentős gazdasági-társadalmi előnnyel bír. Számos gyülekezet az egyházi objektumok bemutatását, valamint a korábban kizárólag gyülekezeti alkalomként funkcionáló eseményeket a rendelkezésre álló erőforrások és a fennálló turisztikai kereslet mentén ma már, mint a vallási turizmus lehetséges alternatíváit kezeli, és igyekszik azokat vonzó turisztikai attrakcióként továbbfejleszteni, piacképes termékként értékesíteni. A vallási turizmus konceptualizálása a hazai és a nemzetközi turizmusantropológiai kutatások, valamint turisztikai szervezetek vallási turizmus definícióinak bemutatása, felekezeti lehatároltságának kérdése és egyházi értelmezése mentén történik. Ezért ezek történeti előzményeinek vizsgálata mellett mindenképpen szükséges a templomturisták érdeklődésének, valamint a turisztikai célú hasznosítás központjában álló művészet- és művelődéstörténeti értékek bemutatása. A hazai vallási turizmus népszerűségének elmúlt évtizedben tapasztalható erősödését egyértelműen segítették a turizmus Európai Uniós szintű fejlesztési keretein belül megvalósuló felújítások, amelyek a templomok helyreállítása mellett már egyértelműen teret nyújtottak a látogatóbarát fejlesztéseknek is. A különböző szintű turizmusfejlesztési stratégiákban közölt koncepciók és a pályázatok jelentősége ma már nemcsak a szakrális épületekre és a fogadóközösség működésére, de a vallási turizmus fogalmára is komoly hatást gyakorolnak. Disszertációm harmadik fejezetében ezen fejlesztéseket és stratégiákat vizsgálom meg a vallási turizmus tükrében. Kutatásom hangsúlya a református templomturizmuson, annak makro- és mikroszintű vizsgálatán, az empirikus anyag elemzésén van. Ezen belül a vallási turisták tipologizálásával, a desztinációk általános turisztikai jellemzőivel, a vallási turizmus elsődleges és másodlagos szuprastruktúrájával, valamint a templomokban zajló attrakció- és látogatómenedzsmenttel foglalkozom. A vizsgálat részét képezi a vallásturisztikai örökség megőrzésének és népszerűsítésének legújabb formái, a tematikus túraútvonalak, valamint a tudományos igénnyel mindeddig egyáltalán nem vizsgált gyülekezeti kirándulások is. Külön fejezetben foglalkozom a turizmus fejlődéstörténetét kezdetektől fogva meghatározó ünnepekkel, amelyek kiemelt turisztikai időszakként, keresleti faktorként és a hozzájuk kapcsolódó attrakciók révén fontos kínálati tényezőként is funkcionálnak, valamint a reformáció százados évfordulóinak történeti fejlődésével és szabadidős programjaival. Végül önálló fejezetet kapott az egyre népszerűbb vallási fesztiválok és templomi koncertek vizsgálata is. / It is well known that religious objects have been used for centuries for various cultural purposes in addition to religious practice, so as monuments and tourist attractions they also function indirectly as income generating factors. In recent decades, the demand for religious tourism has increased, both in terms of international and domestic tourism. In addition to pilgrims and religious tourists, non-religious tourists and cultural tourists also visit religious sites and events related to religion in large numbers, which is induced not only by professional marketing tools, but also by the increased demand for spirituality and the increasing availability of religious tourism sites. Today, religious tourism, in addition to its ability to generate income, functions as a means of eliminating seasonality, and it also has a significant economic and social advantage by diversifying the tourist offer. Many congregations treat the presentation of church objects and events that previously functioned as exclusive church occasions in line with the available resources and existing tourist demand as possible alternatives to religious tourism today, and try to further develop them as attractive tourist attractions and sell them as marketable products. Religious tourism is conceptualized along the lines of domestic and international tourism anthropological research, as well as the presentation of the definitions of religious tourism by tourist organizations, the question of its denominational boundaries and its ecclesiastical interpretation. Therefore, in addition to examining their historical antecedents, it is absolutely necessary to present the interest of church tourists and the artistic and cultural historical values that are at the center of their utilization for tourist purposes. The increase in the popularity of domestic religious tourism over the past decade was clearly helped by the renovations carried out within the framework of the development of tourism at the European Union level, which, in addition to the restoration of churches, clearly provided space for visitor-friendly developments. The concepts presented in tourism development strategies at different levels and the significance of tenders have a serious impact not only on sacred buildings and the operation of the host community, but also on the concept of religious tourism. In the third chapter of my dissertation, I examine these developments and strategies in the light of religious tourism. The emphasis of my research is on Reformed church tourism, its macro- and micro-level examination, and the analysis of empirical material. Within this, I deal with the typology of religious tourists, the general tourist characteristics of destinations, the primary and secondary superstructure of religious tourism, and attraction and visitor management in churches. The newest forms of preserving and popularizing the religious tourism heritage, the thematic hiking routes, and church trips, which have not been investigated at all by scientific means, are part of the investigation. In a separate chapter, I deal with the holidays that have determined the history of the development of tourism from the very beginning, which function as a prominent tourist period, a demand factor and, through the attractions associated with them, as an important supply factor, as well as with the historical development and leisure programs of the centenary of the Reformation. Finally, the examination of increasingly popular religious festivals and church concerts was also given an independent chapter.333huvallási turizmus, templomturizmus, kulturális turizmus, egészségturizmus, elvonulásturizmus, aktívturizmus, szeniorturizmus, ifjúsági turizmus, műemlékvédelem, templomturisták, vallási turisták, vallásturisztikai fejlesztések, szezonalitás, marketing, látogatómenedzsment, templomi kiállítások, vallási túraútvonalak, egyházi vendégkönyvek, Csaroda, Tákos, Nagylónya, Nyírbátor, Debreceni Református Nagytemplom, Debreceni Református Kistemplom / religious tourism, church tourism, cultural tourism, health tourism, retreat tourism, active tourism, senior tourism, youth tourism, monument protection, church tourists, religious tourists, religious tourism developments, seasonality, marketing, visitor management, church exhibitions, religious hiking routes, church guest books, Csaroda, Tákos, Nagylónya, Nyírbátor, Debreceni Református Nagytemplom (Great Reformed Church of Debrecen), Debreceni Református Kistemplom (Small Reformed Church of Debrecen)]Néprajz és kulturális antropológiai tudományokBölcsészettudományok