Szemán-Nagy, AnitaNagy, Marianna2023-05-152023-05-152023https://hdl.handle.net/2437/353477A betegségtől és a haláltól való félelem az emberi élet velejárója; az egyének egy részét azonban ezek a félelmek annyira foglalkoztatják, hogy idővel megnehezíthetik a napi rutin feladatok ellátását, a munkavégzést és a személyes kapcsolatok fenntartását. Feltevéseink szerint az egészségszorongás és a szűrővizsgálatokon való részvételi hajlandóság korrelál a szociodemográfiai tényezőkkel: a nők egészségtudatosabbak, a magasabb iskolai végzettségű emberek nagyobb valószínűséggel tartják fontosnak a szűrővizsgálatokat, illetve a nagyobb városban élőkhöz jobban eljutnak az információk, mint a kisebb falvakban, településeken élőkhöz. Az egészségszorongást és a szűrővizsgálati hajlandóságot befolyásoló szociodemográfiai tényezők vizsgálatához kérdőíves kutatás formájában mértük fel a kitöltők nemét, életkorát, családi állapotát, iskolai végzettségét, lakóhelyük típusát, kitérve a testmozgásra, dohányzásra, alkoholfogyasztásra, a családban korábban előfordult betegségekre. Az egészségszorongás mérésére a rövid egészségszorongás kérdőív (SHAI) kérdéseit használtuk. Az egészségszorongás és a szűrővizsgálati hajlandóság, és a szociodemográfiai tényezők összefüggését Spearman’s rho statisztikai analízissel vizsgáltuk. 57 személy töltötte ki a kérdőívet, ebből 43 nő (75%), míg 17 férfi (25%). A felmérésben résztvevők 72 %-a kisvárosban él, iskolai végzettség alapján 44% középfokú végzettséggel rendelkezik. Az egészségszorongás és a szűrővizsgálati hajlandóság, illetve az azt befolyásoló szociodemográfiai tényezők kapcsolatának megértése lehetőséget teremthet a célzott betegedukációra ezáltal a szűréseken való részvételi arány növelésére.41 oldalhuegészségszorongásszűrővizsgálati hajlandóságszociodemográfiai tényezőkAz egészségszorongás hatása a szűrővizsgálatokban való részvételi hajlandóságra a szociodemográfiai tényezők tükrébenDEENK Témalista::PszichológiaHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.