Balogh, DánielSzabó-Szöllösi, TündeSaláta, DénesPenksza, Károly2026-01-152026-01-152025-12-20Gyepgazdálkodási Közlemények, Vol. 23 No. 1 (2025): Gyepgazdálkodási közlemények (GS-30) , 3-121785-2498https://hdl.handle.net/2437/402444Among the narrow-leaved Festuca taxa occurring in the Carpathian Basin, those inhabiting extremely dry lowland habitats are mainly species with a continuous sclerenchyma ring in their leaves, or in which the sclerenchyma becomes ring-shaped by the end of the vegetation period. The most characteristic representative of this group is Festuca vaginata, but recent studies have also confirmed the presence of Festuca pseudovaginata and Festuca tomanii in these habitats. These species are of high importance for grassland management, as they are dominant components of dry steppe vegetation. In this paper, we provide a comparative and critical review of the three taxa, summarizing previous literature and presenting morphological data aimed at identifying the most reliable diagnostic characters for species delimitation. Our results indicate that the position of the fourth spikelet on both the terminal and the longest panicle branches are among the most informative morphological traits for distinguishing the species. Within the spikelets, the length of the outer glume in the second floret proved to be the most consistent and useful character, which is recommended for practical identification purposes as well.A Kárpát-medencében is előforduló, keskenylevelű Festuca fajok azon taxonjai közül az extrém száraz alföldi élőhelyeken elsős sorban olyan fajok találhatók meg amelyek gyűrűs szkelrenchimával rendelkeznek vagy gyűrűssé válik a vegetációs időszak végére. Elsősorban ez a Festuca vaginata fajt jelenti. Az utóbbi időszak kutatási eredményei alapján emellett több faj is megtalálható itt, a Festuca pseudovaginata, Festuca tomanii. Ezen fajok gyepgazdálkodási szempontból is fontosak, hiszem gyepalkotók. E fajok összehasonlító elemzését adjuk meg, áttekintő jelleggel a kéziratban. Kritikai áttekintés adunk a fajok eddigi közléseiről. A három faj morfológiai adatait is összehasonítjuk azzal a céllal, hogy megállapítsuk, mely morfológia bélyegek a legalkalmasabbak a fajok elkülönítésére. Megadtuk a 3 faj irodalmi áttekintését is. A három faj elkülönítésére a csúcsi és a leghosszabb bugaág 4. füzérke pozíciónak bizonyultak a legjobb elkülönítő morfológiai paramétereknek. A füzérkékben a külső toklászok hosszának elemzésekor a 2. virág a legmegbízhatóbb, amit a határozásnál is érdemes alkalmazni.application/pdfFestuca vaginataFestuca psammophila seriessandy vegetationmorphologyFestuca vaginataFestuca psammophila fajcsoporthomoki vegetációmorfológiafolyóiratcikkOpen AccessGrassland Studieshttps://doi.org/10.55725/gygk/2025/23/1/16498Gyepgazdálkodási Közlemények123Gyepgazdálk. közl.