Nagy, Levente2024-07-302024-07-302022-06-30Metszetek, Évf. 11 szám 2 (2022) , 89-111https://hdl.handle.net/2437/378280A radical electoral reform took place in Hungray in 2011, as a consequence of the sweeping victory of the Fidesz-KDNP coalition in 2010. The government initiated and implimented a reform which was not based on a consensus of all political parties. Taking advantage of its political position (qualified majority government), Fidesz introduced among other changes the winer compensation, and gave voting right to non-resident Hungarians. The present paper tries to present some of the value-based and interest-oreinted arguments related to the reform of 2011, showing that the real (power) interests were hushed up, while the government tried to legitimize the electoral reform based on several value-oriented arguments.A reformra – a 90-es évek végétől – megért magyar választási rendszer radikális megváltoztatására a minősített többséggel kormányzó Fidesz-KDNP részéről került sor 2011-ben. Hatalmi fölényének tudatában a kormány olyan reformot hajtott végre, mely nem a politikai elit egészére kiterjedő konszenzuson nyugodott, de biztos lépésekkel konszolidálta a fennálló hatalmat. Jelen tanulmány a választási reformra irányuló érveket mutatja be, majd a 2022-es és 2018-as választási eredmények alapján annak a tézisnek az alátámasztására tesz kísérletet, amelynek értelmében értékalapú érvelései ellenére a Fidesz hatalomkonszolidáló érdekérvényesítési szándékkal kezdeményezte a reformot, és hozott létre – a maga hatalmi szemszögéből nézve – egy sikeres, de a korábbinál aránytalanabb választási rendszert.application/pdfválasztási reformlevélszavazatgyőzteskompenzációaránytalan rendszerelectoral reformvote by mailwinner compensationdisproportional electoral systemfolyóiratcikkOpen AccessMetszetek Társadalomtudományi Folyóirathttps://doi.org/10.18392/metsz/2022/2/5Metszetek211Metszetek2063-6415