2008-11-222008-11-229789639690509http://hdl.handle.net/2437/26665Molnár Ferencnek, a 20. század egyik legsikeresebb színmű- és prózaírójának e kötetével igazi irodalmi csemegét, a szépírás mesterének 1916 óta kiadatlan kisregényét kínáljuk az „embermesék” rajongóinak.A századelőn játszódó történet főhőse Elza, egy pesti középosztálybeli család eladósorban lévő leánya, aki a társadalmi elvárások ellen flörtökkel és merész olvasmányokkal lázadozik. Szertelen életében tolonganak az udvarlók és a kérők, őt azonban titkon hosszú évek óta az első szerelem tartja érzelmi fogságban. A regény feszültségét ennek a meghatározó érzelemnek a továbbélése biztosítja. A szerelmi házasság ideája – mint az emberi lélek romlatlansága – roppan össze a társadalmi konvenciók súlya alatt. Elza érdekházasságba kényszerül, megmentve ezzel a család és saját, kikezdett jó hírét. Az ara „hozománya” mindössze a remény, hogy megnyugvásra és boldogságra talál majd az őt rajongásig szerető férje oldalán, feledtetve ifjonti lángolását. Törvényszerűséget törvényszerűség ír fölül a regényben: hisz ahogy az első szerelmeknek nem házasság a sorsuk, úgy a kényszerházasságoké sem a töretlen hűség.Minden cselekményessége és párbeszédessége ellenére a történet egyetlen nagy, érzelmi monológ benyomását kelti az illúziók és illúzióvesztés, ártatlanság és csalás, önfeladás és érzelmi önmegvalósítás letisztult drámájában.A kisregény és a hozzá kapcsolt három novella a romlatlanság alaptételének és az életszerűség ellentételének ütköztetéséből a szerelem sokszínű szintézisét tárja az olvasó elé.http://webpac.lib.unideb.hu:8082/WebPac/CorvinaWeb?action=cclfind&resultview=long&ccltext=idno+bibDEK00664808bibDEK00664808