Horváth, JánosBitskey, IstvánGörömbei, András2011-01-052011-01-051997963 472 243 1 Ö963 472 244 X I. k.1217-0380http://hdl.handle.net/2437/101367„A Csokonai Könyvtár sorozat létrejötte óta kettős feladatra vállalkozik: egyfelől a Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetében folyó kutatómunka eredményeit teszi közzé, másrészt az irodalomtudomány nagy mestereinek műveit publikálja. Ez utóbbi sorba tartozik Horváth János Tanulmányok című kötetének kiadása. Ezt az is indokolja, hogy a szóban forgó könyv nehezen hozzáférhető (1956-ban jelent meg utoljára az Akadémiai Könyvkiadónál), ugyanakkor nélkülözhetetlen az egyetemi oktatásban, kutatásban. A hagyatékot gondozó örökösök kérésére a kötetbe felvett anyagot változatlanul hagytuk, s bár jogosan merülhet fel annak igénye, hogy egyes, a kötetben csak részletekben megjelent vagy fel nem vett tanulmányok teljes terjedelmükben szerepeljenek egy új kiadásban, ez a lehetőség további kiadások számára marad meg." Gönczy Mónika „A »tanulmányok« egy-egy íróról, irodalom- és verstörténeti kérdésről szólnak, az »előadások« egyike szintén egyetlen író - Kölcsey - költői pályáját, a másik kettő viszont egész korszakok fejlődéstörténeti értelmét igyekszik megvilágítani. Illenék gyűjteményemre Toldy Ferenc egy tanulmánykötetének Irodalmi arcképek és szakaszok címe; de »arcképek« és »szakaszok« itt tárgyuk történeti rendjében követik egymást, mintha egy nagyobb arányú magyar irodalomtörténetnek volnának válogatott részletei. Bevezetésül az egészhez Magyar irodalomismeret címen a rendszerezés elveit kitűző elméleti fejtegetés szolgál; utána egy középkorvégi irodalmi nyelvünket ismertető tanulmány indítja el a történeti fejezetek rendjét, majd századonként haladva tovább, egyes jelesebb íróknak, döntő fontosságú ízlés- és fejlődéstörténeti szakaszoknak a jellemzése folytatja, s Ady Endre szimbolizmusának magyarázata zárja a sorozatot. Ez egyenestebb irodalomtörténeti érdekű törzshöz úgyszólván függelék gyanánt csatlakozik végül egy, irodalomtörténetinek csak közvetve mondható versmondattani és két nyelvhelyességi értekezés. Bár nem »tanulmány«, beiktattam az annak nevezhetők közé egy rövid, adatszerű közleményt is (Apró adat Arany Jánosról címűt)." Budapesten, 1955. december 25-én. Horváth JánosTartalom, 5-6. Előszó, 7-10. Magyar irodalomismeret, 11-32. Irodalmi nyelvünk kezdetei, 33-56. „Próféták által szólt rígen", 57-71. Hír három virágénekről, 72-83. Barokk ízlés irodalmunkban, 84-106. Kuruc dalpör, 107-111. A XIX. század fejlődéstörténeti előzményei, 112-114. Az átmeneti kor (1711-1772) főbb jelenségei, 115-117. Bessenyei kora, A nemzeti irodalom első lépése, 118-125. A nemzeti irodalom nyelvkérdése, Nyelvújítás, 126-139. A nyelvi törekvések irodalmi kitisztulása, Kazinczy Ferenc, 140-159. Az irodalom nemzeti jellegének elmélyülése, Kármán József, 160-166. Egy fejezet a magyar irodalmi ízlés történetéből, Berzsenyi Dániel, 167-179. Kölcsey Ferenc, 180. Élete, 180-181. Gyermek- és tanuló kora, 181-187. Pesti törvénygyakorlata hónapjai, 188-189. 1811-1829: Álmosdon és Csekén, 189-197. Közpályán (1829-1838), 198-202. Költői fejlődése, 203. Elmélete, 203-206. Ideálvilága, 207-221. A költői kifejezés kérdése, 222-224. A népdal felé, 225-227. Románcfélék, 228-229. Novellái, 230-235. Tanulmányai, bírálatai, 236-241. Jegyzetek Bánk bán sorsáról, 242-285. Vörösmarty, 286-311. A „szerbus manier", 312-318.huirodalomtörténetbarokkfelvilágosodásBessenyei GyörgyKazinczy FerencBerzsenyi DánielKölcsey FerencKármán JózsefVörösmarty MihályKatona JózsefBán bánvirágénekBook318 p.