Nagy, Sándor TiborJuhász, LajosForrai, Éva2010-06-012010-06-0120102010-06-01http://hdl.handle.net/2437/97015Az ex situ természetvédelem elsődleges célja az in situ természetvédelem céljainak támogatása., másik fontos feladata pedig a veszélyeztetett fajok élőhelyükön kívüli szaporítása és, amennyiben lehetséges, visszatelepítése természetes élőhelyükre. A dolgozat célja az ex situ-in situ védelem intézkedéseinek, elért eredményeinek vizsgálata a rágcsálók rendjének (Rodentia) néhány képviselőjét érintően. Ezek között szerepelnek olyan fajok, melyek Magyarországon őshonosak: eurázsiai hód (Castor fiber), közönséges ürge (Spermophilus citellus) és a vörös mókus (Sciurus vulgaris); illetve olyanok, melyek nem őshonosak, de Európában, illetve Magyarországon jelen vannak, részben mint betelepített és erőteljesen terjeszkedő fajok, részben pedig állatkereskedésben, tenyésztőknél megtalálható fajok. Ez utóbbiak között öt, a Debreceni Állat-és Növénykertben is tartott, a mókusfélék családjába (Sciuridae) tartozó fajt tanulmányoztam részletesen: az amerikai szürkemókust (Sciurus carolinensis), a japán mókust (Sciurus lis), a kanadai vörös mókust (Tamiasciurus hudsonicus), a szibériai csíkosmókust (Tamias sibiricus), valamint a tibeti fehér csíkosmókust. Őket közelről is tanulmányozhattam, és velük kapcsolatban arra próbáltam választ keresni, hogy esetleges elterjedésük mennyiben veszélyeztetheti az őshonos fajokat, ezzel kapcsolatban mit tehet az ex situ természetvédelem, közelebbről az állatkertek a hazai fajok védelmében; illetve van-e olyan a felsorolt öt mókusféle között, amely rászorulhat ex situ védelemre.88hurágcsálókvisszatelepítéseurázsiai hódmókusfélékex situ védelemDEENK Témalista::Biológiai tudományok::Természetvédelem