Balajthy, ÁgnesDebreczeni, AttilaDobos, IstvánImre, MihályS. Varga, Pál2020-01-282020-01-282019-12978 963 318 807 11217-0380http://hdl.handle.net/2437/278867Az utazás művészet – ahogy Nietzsche írja, olyan kaland, amelynek végén az ember már nem ugyanaz lesz, mint aki elindult; hiszen nem pusztán azért kelt útra, hogy világot lásson, hanem azért, hogy megtanuljon másként látni. A nietzschei gondolatok lejegyzése óta azonban a turizmus tömegjelenséggé vált: ahogy azzal a kötetben vizsgált irodalmi művek vetnek számot, kérdéses, hogy megőrizhető-e a tizennyolc-tizenkilencedik században megszilárdult utazáseszmény bármelyik eleme. A könyv egyes fejezetei Nemes Nagy Ágnes, Cs. Szabó László, Ferdinandy György, Mészöly Miklós, Esterházy Péter, Krasznahorkai László és Térey János írásait vizsgálják, arra összpontosítva, hogy a szövegek miként értelmezik újra az irodalmi útirajz műfaji hagyományait, és hogyan viszik színre az idegenséggel való találkozást – jelenjen meg az a fájóan ismerős vagy a csábítóan egzotikus formájában.Előszó - 7 I. Kontextusok - 13 1. Definíciós dilemmák, műfaji kérdések - 13 2. Az utazás mint kultúrtechnika - 25 3. Az irodalmi útirajz kialakulása - 27 4. Turizmus és utazás - 34 5. Hagyománytörés és hagyományfolytonosság – a magyar nyelvű utazási irodalom - 45 II. Ízlés, fogyasztás és az utazás szenzációi – Nemes Nagy Ágnes útinaplóiról - 53 1. A kulturális turizmus mint próbatétel - 55 2. Kelet és Nyugat – hiány és bőség - 62 3. Amerika – a félelem határvidékén - 68 III. Napnyugati Mikes Kelemenek – Cs. Szabó László és Ferdinandy György utazásszövegei - 81 1. A hely szelleme – Cs. Szabó László: Római muzsika - 82 2. A szigetszerűség alakzatai – Ferdinandy György: Szomorú szigetek - 98 IV. Az utazási irodalom romjain – Mészöly Miklós: Pontos történetek útközben - 109 1. A köztesség alakzatai és az utazóidentitás - 112 2. Az eszményített utazás dekonstrukciója - 115 3. Romszerűség és emlékezés - 123 4. Dialógus, többnyelvűség, részvét - 131 5. A félelem antropológiai mintázatai - 140 6. Utazás és elmúlás - 144. Duna-szöveg-gyűjtem ény – Esterházy Péter: Hahn-Hahn grófnő pillantása - 153 1. Utazás és önreflexió - 156 2. Útirajz és természetleírás - 164 3. A látvány szétíródása - 167 4. Utazó és turista - 170 5. A szöveg mint gyűjtemény – klisék, toposzok, sztereotípiák - 174 6. Archiválás és értékőrzés - 191 VI. A Kelet idegensége – Krasznahorkai László kínai útirajzai - 197 1. Melankólia és tanúságtétel – Az urgai fogoly - 202 1.1. A melankólia diskurzusa - 202 1.2. Hangulat, hangoltság, empátia - 220 1.3. Idegenség, esztétikai tapasztalat, szerelem - 226 1.4. Az utazás térideje - 235 2. Párbeszéd, nevetés és a megértés határai – Csak a csillagos ég - 251 3. Diszkusszió, turizmus, kultúrkritika – Rombolás és bánat az Ég alatt - 267 3.1. Kultúrpesszimizmus és gyászretorika - 267 3.2 Esztétikum és transzcendencia - 275 3.3. A dialógus vakfoltjai - 278 3.4. A turizmus veszélyei - 282 VII. Turizmus, munka, hangulat – Térey János: Protokoll - 291 1. Munka, „szabad” idő és a turizmus diskurzusa - 294 2. Útra kelés és emlékezés - 304 3. Térbeliség, atmoszféra, Stimmung - 311 VIII. Zárszó - 321 Felhasznált irodalom - 333 Névmutató 351huutazási irodalomútinaplóútirajzNemes Nagy ÁgnesCs. Szabó LászlóFerdinandy GyörgyMészöly MiklósEsterházy PéterKrasznahorkai LászlóTérey JánosRómai muzsikaSzomorú szigetekPontos történetek útközbenHahn-Hahn grófnő pillantásaAz urgai fogolyCsak a csillagos égRombolás és bánat az Ég alattProtokollBook361