Hajnal, ZsoltBoros, Dominik2025-07-242025-07-242025-05-26https://hdl.handle.net/2437/396060Az európai uniós jogalkotó hosszú évek után célkitűzései közé vette a fenntartható fejlődés elérését, amiben nagy szerepe volt a 2019-es Green Dealnek (Zöld Megállapodásnak). A Green Deal egy aktív jogalkotási folyamatot indított el az Európai Unión belül és számos belső piaci eszközt, jelen esetben a fogyasztóvédelmi jogot is érintette. A fogyasztóvédelmi jog jogintézményei közül a legnagyobb változáson a hibás teljesítésben figyelhetőek meg. Egyrészt a javításhoz való jog egyik legnagyobb (r2r) célja, hogy a fogyasztó már a szerződéses felelősség keretein belül is a legzöldebb megoldásokat válassza. Illetve, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szabályozása során nagy hangsúlyt kapott a szerződésszerűség kérdése is, hiszen a vállalkozásoknak kötelezettségük a fogyasztókat tájékoztatni, hogyha a termék élettartamát korlátozták, vagy éppen azt bizonyítani, hogy a termék milyen zöld tulajdonságokkal rendelkezik. Összességeben egy nagyon ambiciózus célt tűzött ki maga elé az európai uniós jogalkotó, azonban a megvalósítás hagy maga után némi kívánnivalót, illetve kritikát.40 pageshufenntarthatóságfogyasztóvédelemjavításhoz való jogtervezett javulászöldrefestésLaw::Civil LawHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.