2008-12-092008-12-099631423239http://hdl.handle.net/2437/50875Bódis Kriszta regényét a történet szerint egy olyan lány írja, aki nem néma ugyan, mégsem igen képes beszélni, talán azért is ír torokszorítóan, bölcsen és kicsit helyesírási hibásan. Nem mindennapi érzékeny, kegyetlenül pontos tanúja ő a maga életének, a körülötte élők szavainak és tetteinek - s mint kortársunk, saját mai hazánk szegleteiből tudósít. Kicsilány korától fogva úgy rója sorait, hogy mindennapos varázsolás és túlélőfohász az, amit gyakorol - tolla nyomán sokszor még a jajszó helyén is a gyönyörűség fájdalmas mondatai virágzanak ki. Mesél a barakktelepiekről, az intézetiekről, a mindenkori parancsolókról, azokról, akik őt otthonról elcsalják, a testét gyalázzák...http://webpac.lib.unideb.hu:8082/WebPac/CorvinaWeb?action=cclfind&resultview=long&ccltext=idno+bibKLT00334639bibKLT00334639