Juhász, LajosPluhár, Dóra2009-03-042009-03-0420082009-03-04http://hdl.handle.net/2437/79337Az idők során a gyurgyalag és a méhek kapcsolata szorosan összefonódott. Nem említhetjük meg a madarat anélkül, hogy ne kerülnének szóba maguk a házi méhek (Apis mellifera vagy mellifica) is. Már a név is árulkodik: méhészmadár, ahogyan az ország egyes részein nevezik. Emellett sok más neve is ismert, mint a piripió, méhmadár, méhész, gyurgyóka, gyuggyóka, putypurutty, török fecske, földi rigó. (KISS, 1984) A külföldi nyelvezetben szintúgy megtalálhatóak ezek a nevek: az angoloknál bee-eater, míg a németeknél bienenfresser, avagy a hollandoknál bijeneter. (HERMAN, 1901; [1]) Bármely külföldi elnevezést is vesszük figyelembe, jelentése mindig ugyanaz: méhevő.62 p.huméhészet-