Pribula, LászlóFekete, Kinga Bernadett2018-05-022018-05-022018-05-02http://hdl.handle.net/2437/250681A végrehajtás intézménye régmúltra tekint vissza. A társadalom kialakulása, a tulajdon és a magántulajdon megjelenése óta beszélhetünk valamilyen végrehajtási jogról. A végrehajtás intézményének történetét végigkíséri a hatékonyság, és az eredményesség fokozhatóságának a kérdésköre. A bírósági végrehajtás a magánjog területén realizált igazságszolgáltatás. A végrehajtást foganatosító szervezet és személyek motiváltságának, működési kereteinek jelentős hatása van az eljárások lefolytatására, a metódusra és a felmerülő morális, erkölcsi, felelősségi kérdésekre egyaránt. A jogalkotónak alapesetben az érdekelt felek közötti érdekellentétet kell feloldania, és szabályozás alá vonnia, a jogállam és a demokrácia fogalomrendszerének keretei között. Vida István velősen megfogalmazott szavaival a bírósági végrehajtás: „A bírósági végrehajtás a vagyoni végrehajtás fő útja: az a viszonylag önálló – rendszerint más,jogvitát eldöntő eljáráshoz kapcsolódó - polgári nemperes eljárás amelynek során a bíróság illetőleg a bírósági szerv általában vagyoni kényszerrel juttatja érvényre a kötelezettség teljesítésére vagy biztosítására irányuló jogi szankciót.”1 A végrehajtás két fő módja: a büntető végrehajtás, és a vagyoni végrehajtás. A vagyoni végrehajtás elsősorban az adós vagyoni jogait korlátozza. A vagyoni végrehajtásnak két típusát különböztetjük meg. A teljes, vagyoni végrehajtás, mely az adós vagyonát a maga egészében ragadja meg, és fordítja az adós tartozásainak kielégítésére. Ez az eljárás tipikusan a csődeljárás és a felszámolási eljárás során érvényesül. Az egyedi, vagyoni végrehajtás az adós egyes vagyontárgyait külön vonja végrehajtás alá. Hazánkban az 1994. évi LIII. törvény szabályozza a bírósági végrehajtást.55 p.hubírósági végrehajtásingóságokárverésDEENK Témalista::Jogtudomány