Ficsor, KrisztinaLakó, Pálma Ildikó2024-02-232024-02-232024-01-16https://hdl.handle.net/2437/366800A dolgozat a mai, 2020-as évek Magyarországának és alkotmányának, Magyarország Alaptörvényének vonatkozásában vizsgálja az állam semlegességének elvét. Központi vezérfonala a Magyar Ateista Társaság azon nyilatkozata, amelyben arra hívja fel Magyarország kormányát, hogy ne hivatkozzanak a magyar államra keresztény államként, mert ez sérti az ő világnézeti meggyőződésüket, és ellentétes az állam vallási- és világnézeti semlegességének elvével. Értekezésemben igyekeztem megvizsgálni, milyen egyes elemek hordozzák a mai magyar jogrendben a kereszténység nyomait, milyen szempontból nevezhetjük Magyarországot keresztény államnak, ha nevezhetjük egyáltalán? Kitérek arra, történelmi fejlődésünk során hogyan alakult itthon az állam vallással való viszonya, illetve hogy milyen hatással volt erre a rendszerváltás. Legvégül arra próbáltam választ találni, hogy miképpen egyeztethető össze az állam semlegességének elvével az, hogy egy állam alkotmányos norma szintjére emel bizonyos vallási eredetű értékeket, egy bizonyos vallást elsődlegesnek, uralkodónak definiál saját maga működésére, pluralista társadalma ellenére.27huállam semlegességeszabadságjogokvalláskereszténységegyenlőségJogtudományHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.