Varga, JuditNagy, Petra2013-03-222013-03-2220132013-03-22http://hdl.handle.net/2437/162412A Magyar Értelmező Kéziszótár megfogalmazása szerint: „A közoktatás különösen az alsó- és középfokú iskolákban folyó oktatás, illetve ennek országos szervezete.”1 A közoktatás a következő nemzedékek nevelésének, oktatásának és képzésének fő területe, helyszíne, ezért nagy jelentőséggel bír a közfeladatok körében. A nevelés, oktatás kérdései évszázadok óta meghatározói az emberi társadalmaknak: „Milyen a jó iskola?”, „Milyen a jó pedagógus?”, „Mely szervezéstechnikai eszközök segítik leginkább a közoktatás teljesítményének növelését?”. Filozófusok, szociológusok, jogászok, közgazdászok foglalkoztak évszázadokon át, és foglalkoznak napjainkban is a közoktatás problémáival. Az oktatás belső, szakmai rendszerének, a pedagógusok munkájának, a pedagógiai technikák és módszerek típusainak elemzése mellett nagyon fontos tényező az is, hogy az iskolák, mint intézmények, és mint szervezetek megfelelően működjenek, hatékonyan gazdálkodjanak, fenn tudják tartani önmagukat és fejlődni tudjanak. Természetesen a társadalmi, gazdasági, ipari, politikai változások is mind-mind befolyással voltak a közoktatás rendszerének változására, fejlődésére, az oktatás szervezetrendszerének alakulására, hiszen ahogy a közszféra egyéb területein, úgy a közoktatás szintjén is az oktatási intézmények belső szervezetén túl a kormányzati céloknak is nagy, iránymutató jelentősége van a fejlődési irányok meghatározásában. A rendszerváltás folyamatát követően az iskolák szakmai autonómiájának erősödésével, valamint a „szolgáltató intézmény” szemléletmód meghonosodásával fokozottabb figyelem fordult az iskolák belső működése, szervezeti felépítésének minősége felé. Az intézményeknek meg kellett alkotniuk pedagógiai programjukat, melyben megfogalmazhatták saját szakmai hitvallásukat. A közoktatási rendszer decentralizációja, az iskolák önigazgató működése és irányítása új vezetői és pedagógusi megoldásokat igényelt, így szükségessé vált a pedagógus továbbképzés, a közoktatási vezetőképzés megújulása. A képzések tartalmában szerepeltek a korszerű szervezet- és vezetéselméleti ismeretek is, melyek elsajátítása a továbblépés előfeltétele. Az oktatási rendszer működésében megjelentek a piaci mechanizmusok, amelyek arra késztették az intézményeket, hogy környezetük felé nyitottan, partnereik elvárásainak és igényeinek figyelembevételével, szolgáltató szervezetként működjenek. S napjainkban is fordulóponthoz érkeztünk. A közigazgatás rendszerének megváltoztatásával, Alaptörvényünk, illetve az új közoktatási törvény létrehozásával, valamint a közoktatási rendszer gyökeres megreformálásával, az iskolák állami fenntartása felé való törekvéssel ismételten újabb kérdések merültek fel ebben a komoly és nagy volumenű témában, mely a jövő nemzedék felnőtté válását szolgálja. Mindemellett minden időre vonatkozóan elmondható az a tényszerű megállapítás, hogy az iskolai szervezetet szereplői aktívan alakítják. Ahhoz azonban, hogy ez a folyamat tudatosabb, tervezettebb lehessen, szükséges volt, és napjainkban is szükséges ráirányítani a figyelmet a szervezeti működés lényeges elemeire és meghatározóira. Ám a hazai szakirodalom hiányos ezen a téren. Az általános szervezetelméleti könyvekben kevés utalást találunk a szolgáltató szektorra, vagy még szűkebben a humán szolgáltatásokra, és az oktatásra vonatkozóan. Az oktatás, nevelés tudományterületén a szerzők kisebb mértékben fókuszálnak az intézményi szintre, a kutatások általában a tágabb összefüggéseket vizsgálják. Jelenleg nincs olyan átfogó, teljességre törekvő munka, amely az iskolák, mint szervezetek működését, a szervezeti folyamatokat, az alkalmazottak viselkedésének sajátosságait és annak hatásait elemezné, valamint kevés olyan összefoglaló alkotás született, amely hűen tükrözné a közoktatás és közmenedzsment tudományterületek kapcsolatának valódi jelentőségét. Éppen ezért érzem fontosnak, hogy szakdolgozatomban, melynek címe „A közmenedzsment megjelenése Magyarország közoktatási rendszerében a Tiszavasvári Általános Iskola történetének tükrében” főképpen történeti áttekintés alapján, egy adott iskola helyzetének változásait alapul véve és végig kísérve hívjam fel a figyelmet a téma fontosságára. Úgy gondolom, három év tanítói tapasztalatom, valamint közigazgatási tanulmányaim hozzásegítettek ahhoz, hogy a mai magyar oktatási rendszert több aspektusból is megfigyelhessem. Emellett napjainkban is egy olyan fordulóponthoz érkeztünk, ami szükségessé teszi az oktatási rendszer áttekintését, megfigyelését, problémáinak és arra való megoldási törekvések vizsgálatát. Éppen ezért éreztem úgy, hogy szakdolgozatom témájául ezt a kiemelkedően fontos témát kell választanom. S hogy miért éppen a Tiszavasvári Általános Iskola lesz az a kiemelt intézmény, mely történetén keresztül végigvezetném az említett folyamatot? Amellett, hogy általános iskolás éveimet ebben az intézményben töltöttem, majd 3 évig az iskola pedagógusa voltam, a városunk iskoláinak helyzetében az elmúlt évtizedekben végbemenő radikális változások jellege is hozzájárult döntésem meghozatalához, hiszen úgy gondolom, hogy egy, az elmúlt időszakban a lentiekben olvasható radikális változásokon átmenő iskola példája jól leképezheti az adott témát a gyakorlatban.67huközmenedzsmentközoktatásDEENK Témalista::Jogtudomány::Pénzügyi jog