Szarukán, IstvánRőczeiné Jancsurák, Judit2012-05-302012-05-302012-052012-05-30http://hdl.handle.net/2437/129569Az üvegszárnyú almafalepke károsítása elleni küzdelemben nagy lehetőség lenne olyan csapdák kifejlesztése, amelyek a nőstényeket is fogják. Dolgozatomban különböző virág-illatanyagos csalétkek (eugenol, indol, fahéj-acetát,ill. ezek kombinációi) vonzó hatását hasonlítottam össze körte-észter+ecetsavval és az almafaszitkár szexferomonjával. Elsősorban arra a kérdésre kerestem a választ, hogy vajon melyik csalogató anyag fogja a legerőteljesebb vonzó hatást gyakorolni a célkártevő nőstény egyedeire. A kísérlet lebonyolítására B.-A.-Z. megyében, Aszaló település határában találtam egy ideális almaültetvényt. A vizsgálat elvégzéséhez a CSALOMON termékcsaládba tarozó ragacslapos csapdatípust használtam. A vizsgálati eredményekből egyértelműen megállapítható volt, hogy az üvegszárnyú almafalepke nőstény egyedeire a Pear Ester és ecetsav keveréke rendelkezett a legerőteljesebb vonzó hatással, az alkalmazott virág-illatanyagú csapdák nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, alacsony egyedszámokat fogtak a nőstények és a hímek tekintetében is.48huüvegszárnyú almafalepkealmafaszitkárcsalogató anyagAz üvegszárnyú almafalepke (Synanthedon myopaeformis BORKH) nőstény fogására irányuló szintetikus virág-illatanyagok vizsgálataDEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány