Kuti, IstvánDobai, Viktória2011-11-032011-11-0320112011-11-03http://hdl.handle.net/2437/117124Világszerte az épületek felelősek a CO2 kibocsátás egyharmadáért, az energia felhasználás 30-40%-áért, a fafelhasználás egynegyedéért, az ivóvíz felhasználás 17%-áért. Ma a Magyarországon felhasznált összes energia megközelítően 40%-át az épületeinkben használjuk el, ennek mintegy kétharmada a fűtés és a hűtés számlájára írható. Az épületeink a legnagyobb CO2-kibocsátók, jócskán megelőzve az ipart, a közlekedést és a földhasználatot. A Magyarországhoz hasonló, erős energiafüggő országok előtt energiapolitikai téren, hosszútávon egyetlen megoldás áll: az energiahatékonyság előtérbe helyezése. Épületenergetikai szempontból hazánk és a legtöbb kontinentális éghajlatú ország előnytelen helyzetben van. Szükséges tehát, hogy mielőbb a fenntartható fejlődés pályájára álljunk. Ennek rendkívül fontos része a fogyasztás erőteljes csökkentése. Az EU-szintű intézkedések közé tartoznak az épületekre vonatkozó energiaszabványok, valamint az olyan ipari gázok használatát korlátozó jogszabályok, amelyeknek nagyon magas a globális felmelegedést okozó hatásuk. A magyar fűtési energiafelhasználás, és a velejáró CO2-kibocsátás akár 85%-a is megtakarítható egy komplex és alaposan kidolgozott felújítási program révén.50huÁllami és Európai támogatásokfelújításokÉpületenergetikaPasszívház