2008-12-062008-12-069639323616http://hdl.handle.net/2437/46894"Sokszor elmondtam az egyetemen diákjaimnak, hogyha hallgatják pácienseiket, nehogy azt mondják egy idő után: "Ez semmi, hát még nekem...", hiszen nem róluk van szó. Az azonban természetes, hogy miközben a velük szemben ülőre figyelnek, önkéntelen képzettársítással eszükbe jut olyan történet a saját életükből, amely kikívánkozik belőlük. Ilyenkor csak olyan esetben szabad megszólalniuk, ha saját példájukkal segíteni tudják a pácienst problémája megoldásában. Ez a könyv lehetőséget ad nekem arra, hogy jó néhány érdekes és tanulságos esetem ismertetése mellett olyan emlékeket is kiírjak magamból, amelyek nem szerepeltek példatáramban."http://webpac.lib.unideb.hu:8082/WebPac/CorvinaWeb?action=cclfind&resultview=long&ccltext=idno+bibSOK00129656bibSOK00129656