2008-11-202008-11-20963369857xhttp://hdl.handle.net/2437/21100Röpke látogatás Pusztakamaráson. Anyám sántálva röpköd, akár egy törött lábú madár. Jézus, ha feltámad, újrameszelten találja házunkat. Ez a minden tavaszi meszelés olyannyira kötelező, mint a vándormadarak útrakelése. Munkabírásban, jövés-menésben, cipekedésben, a reggeltől estig tartó, szűnetlen ténykedésben anyám ezúttal is megszégyenít engem a nyolcvan esztendejével# Hogy mi végett vagyunk a világon, azt már, - megannyi bölcsködés után, - nemigen tudjuk. De mintha érvényesebb lenne anyám negatív parancsa: #Nem azért vagyunk a világon, hogy ölbe tett kézzel üldögéljünk benne#. (1984. április 11.)http://webpac.lib.unideb.hu:8082/WebPac/CorvinaWeb?action=cclfind&resultview=long&ccltext=idno+bibDEK00628314bibDEK00628314