Lelesz, Judit ÉvaKovácsné Madar, ÁgotaTamás, Szilvia2022-11-152022-11-152022-11-05https://hdl.handle.net/2437/340097A kísérletet a Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Halbiológiai laboratóriumában állítottuk be, ahol több éve folynak intenzív haltenyésztéssel és akvapóniás növénytermesztéssel kapcsolatos kutatások. A kísérlet során akvapóniás körülmények között, folyamatos víz- és tápanyagáramlás mellett, gyökérrögzítésre szolgáló égetett agyaggolyó alkalmazásával neveltünk zöldségnövényeket. A kísérletet elvégezésére 2021 tavaszán (március 30. – április 26.) és őszén (októbeer 4. – 28.) került sor. A növények 4 egységbe voltak szétosztva egységenként 4 féle kezeléssel, 100 db palánta volt egységenként és 25 - 25 db kezelésenként. Kísérlet során szerettük volna megvizsgálni, hogy a különböző lombtrágyakezelések (Mikromix Fe-Mg, keserűsó / MgSO4) és a biostimulánsok (Bistep) milyen hatással vannak az aquapóniás körülmények között nevelt mizuna (Brassica rapa var. japonica) zöldségnövényekre. Mindkét időszak során hetente végeztünk hetente egyszer növénymagasság és SPAD méréseket 10 tetszőlegesen kiválasztott növényen. Naponta oxigén telítettséget (%), oldott oxigént (mg/l), vízhőmérsékletet (°C), sátor hőmérséklet (°C), relatív páratartalmat (%) és megvilágítottságot (Lux) mértünk. Kétnaponta néztük a tartályokból a víz fogyást is. Hetente egy alkalommal vízmintát vettünk, melyből és nitrit, nitrát, ammóniaszintet vizsgáltunk Hach lange DR3900-as spektrofotométerrel. A mizuna betakarításakor mindkét időszakban végeztünk laborvizsgálatot, hogy értékeljük a növényi minták szárazanyag- (%), összpolifenol- (mg GAE/100 g termék), és flavonid-tartalmát (mg CE/100 g termék). Továbbá növényfiziológiai paramétereket is mértünk kezelésenként 5 állományra jellemző növényen (fej- és gyökértömeg, levélszélesség és hosszúság, teljes és gazdaságilag hasznos rész levélhosszúsága, levélszám). A vizsgálatok során azt próbáltuk kideríteni, hogy a kezeléseknek van-e bármilyen pozitív vagy negatív hatása a növényállományokra. A mérési eredmények alapján mindegyik lombtrágya kezelésnek volt valamilyen pozitív hatása a kísérleti növényállományokra. Így a betakarításkor mért növényfiziológiai adatokra, beltartalmi értékekre és a bioaktív anyagok mennyiségére is. Mindemellett, a bioaktív anyagok (összpolifenol, flavonoid) mennyisége közel a duplája volt a tavaszi kísérletnek az őszihez képest.51humizunaakvapóniazöldségtermesztésDEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány