Karcagi-Kováts, AndreaNagy, Csilla2018-10-252018-10-252018-10http://hdl.handle.net/2437/258061Simon Kuznets 1955-ben megjelent cikkében az egy főre eső nemzeti jövedelem és a jövedelemegyenlőtlenség közötti kapcsolatot vizsgálta, és arra a megállapításra jutott, hogy a gazdasági növekedés korai szakaszában a jövedelem növekedésével párhuzamosan nő a jövedelemegyenlőtlenség, majd ahogyan az egy főre jutó jövedelem elér egy bizonyos szintet, a jövedelemegyenlőtlenség csökkenésnek indul és így egy fordított U-alakú görbe rajzolódik ki. Ez a megállapítás Kuznets-hipotézis néven vált ismertté. A környezeti Kuznets-hipotézis szerint a fordított U-alakú görbe egyes környezeti mutatók és az egy főre eső GDP között is felfedezhető. Dolgozatom fő kérdése az, hogy Európa országai közelítenek-e telítettségi állapotukhoz. A kérdés megválaszolásához az egy főre jutó GDP és a nemfémes ásványok felhasználása közötti kapcsolatot vizsgálom, mely a nemzetgazdasági szintű anyagáramlási számlák (EWMFA – Economy Wide Material Flow Account) egy kiválasztatott mutatójának, a hazai anyagfelhasználásnak (DMC – Domestic Material Consumption) az egyik összetevője. Azért választottam ezt a mutatót, mert ez az anyagfajta az antroposzférában marad, növelve annak – már egyébként is túlzott – méretét a természetben. A Kuznets-görbe alakját a DMC görbére illesztett polinomiális trend alapján határoztam meg és az eredmények alapján az országokat a kirajzolódó görbék alakja szerint csoportosítottam a következő kategóriákba: a görbe fordított U-alakú, N-alakú vagy alakja miatt egyéb kategóriába sorolandó. Magyarázó változóként bevontam az elemzésbe a népességszámot, a népsűrűséget, az urbanizáltság fokát, a km2-re vetített vasút- és úthálózat hosszát, mert azt feltételeztem, hogy minél „telítettebb” egy ország, annál inkább a csökkenő szakaszban van a Kuznets-görbe. Feltevéseim csak részben igazolódtak be.53hukörnyezetgazdaságtanKuznets-görbeanyagfelhalmozódásDEENK Témalista::Közgazdaságtudomány