Antal, LászlóRudas, Klaudia KatalinVida, László2024-07-222024-07-222024-07-14Párbeszéd: Szociális munka folyóirat, Évf. 11 szám 1 (2024) ,https://hdl.handle.net/2437/376528In our study, we examined the acceptance of the LGBTQ community in Hungary and internationally along different dimensions using a hybrid approach. Using the quantitative data analysis method, we investigated Hungarian LGBTQ acceptance in an international context using longitudinal data from the European Social Survey. In the focus group qualitative study, we investigated the attitudes, acceptance and opinions of university students in Debrecen. The results of the 2020 Hungarian survey show that the acceptance of LGBTQ people is lower among older, primary-educated, right-wing, religious people. Compared to 2016 and 2018, Hungarian society has become more tolerant despite the anti-LGBTQ public mood, which is in line with international trends. The results of the 2022 focus group survey also confirmed the trends identified by the ESS. Acceptance is influenced by the political and legal environment in Hungary and the media representation created by these influences. In addition to these macro- factors, family, educational institution, and religion play an important role as micro- factors. All of these have an impact on acceptance and can perpetuate prejudices and stereotypes towards the LGBTQ community.A tanulmányunkban az LMBTQ közösség hazai és nemzetközi elfogadottságát különböző dimenziók mentén vizsgáltuk hibrid módszert alkalmazva. A kvantitatív adatelemzés módszerével az European Social Survey longitudinális adatait felhasználva vizsgáltuk a magyar LMBTQ elfogadottságot nemzetközi kontextusban. A fókuszcsoportos kvalitatív vizsgálat során debreceni egyetemisták körében vizsgáltuk az egyetemisták attitűdjeit, elfogadási hajlandóságukat és véleményeiket. A 2020-as magyar survey eredmények azt mutatják, hogy az idősebbek, alapfokú végzettségűek, jobboldaliak, vallásosak körében alacsonyabb az LMBTQ emberek elfogadottsága. 2016-hoz és 2018-hoz képest toleránsabb lett a magyar társadalom a melegellenes közhangulat ellenére is, ami megfelel a nemzetközi tendenciáknak. A 2022-es fókuszcsoportos kutatás eredményei is alátámasztották az ESS által megfogalmazott tendenciákat. Az elfogadást befolyásolja a magyarországi politikai és jogi környezet, illetve az ezen hatások által megkreált médiareprezentáció. Ezen makro tényezőkön túl fontos szerepet játszanak a család, az oktatási intézmény és a vallás, mint mikro tényezők. Mindezek hatást gyakorolnak az elfogadásra és konzerválhatják az előítéleteket és a sztereotípiákat az LMBTQ közösség irányába.application/pdfLGBTQprejudicestereotypinghomophobiafocus groupESSacceptanceLMBTQelőítéletsztereotípiahomofóbiafókuszcsoportESSelfogadásfolyóiratcikkOpen AccessPárbeszéd: Szociális munka folyóirathttps://doi.org/10.29376/parbeszed.2024.11/1/10Párbeszéd: Szociális munka folyóirat111Párbeszéd2416-0474