Szilágyi, MártonBitskey, IstvánGörömbei, András2011-01-092011-01-091998963 472 287 31217-0380http://hdl.handle.net/2437/101430A könyv a XVIII. század végének egyik legfontosabb, reprezentatív folyóiratával, a Kármán József és Pajor Gáspár szerkesztette Urániával foglalkozik. Megközelítését tekintve mégsem kizárólag sajtótörténeti jellegű. Kritikatörténeti és recepcióesztétikai szempontokat is alkalmaz, ám - a folyóirat egyes cikkeinek provenienciáját, illetve a szerkesztők életrajzát feltáró fejezetekben - mindezt mikrofilológiai módszerekkel és történeti forráskutatással ötvözi. A feldolgozás ugyanis a téma és a korábbi szakirodalom sajátosságaihoz igazodik: a magával a folyóirattal foglalkozó elemzések ugyanis igen csekély számúak, ehelyett rendre a két szerkesztő egyikének, Kármán Józsefnek a személyiségére és életművére vonatkozó tanulmányokkal szembesülhetünk - miközben a másik szerkesztőről, Pajorról mindezidáig egyetlen önálló cikk sem látott napvilágot. Ennek a sajátos felemásságnak a megértéséhez elengedhetetlen volt a magyar irodalomtörténet-írás - Kármánt is érintő - vonulatának a felmérése, hogy az eddig domináns megközelítési módot lebontva lehessen új eredményekhez jutni. A Toldy koncepcióját követő értelmezési hagyomány elemzése így a magyar irodalomtörténeti tradíció egy ágának és a kanonizáció történeti fázisainak bemutatása kapcsán mutat rá új összefüggésekre. A könyv mindezek megfontolása után tesz kísérletet a folyóirat történeti beágyazottsága vizsgálatára. A tanulmány ilyenformán nemcsak a Kármánra, illetve az Urániára vonatkozó szakirodalomhoz képest hoz jelentős új eredményeket, hanem a XVIII. század végi magyar irodalom egészének kutatásában is. Ilyen részletességgel és rendszerességgel még egyetlen, XVIII. századi magyar folyóirat adaptációit sem tekintették át. Ez a vizsgálódás pedig több olyan fordítás kimutatásához is elvezetett, amely a magyar és német irodalom kapcsolattörténeti, komparatisztikai, fordítástörténeti folyamatait állítja új fénybe. A két szerkesztő életrajza pedig, amely idáig ismeretlen és feltáratlan levéltári források alapján és új szempontok szerint készült, a XVIII. századi írói életpályák társadalomtörténeti vizsgálatához is új adalékokat kínál.Előszó, 7-12. Kármán József XIX. századi újrafölfedezése, 13-26. Schedius Lajos szerepe az Uránia körül, 27-56. A Fanni' Hagyományai szerzőségének kérdése, 57-79. Kármán írói jelentőségének megítélései, 80-91. Kármán halála mint rejtély, 92-103. Az 1896. évi Kármán-emlékünnepség Losoncon, 104-118. Összegzés, 119-126. Az Uránia versei, 127-145. A' Nagy 'Sidó-gyülésről... szóló tudósítás az Urániában, 146-170. Bél Mátyás Adparatusa és az Uránia, 171-186. Georg Forster az Urániában, 187-215. Cajetan Tschink az Urániában, 216-236. August Gottlieb MeiBner az Urániában, 237-249. Egyéb fordítások az Urániában, 250-272. Összegzés, 273-294. Kármán József: ami tudható és ami nem, 295-325. Pajor Gáspár: ami tudható és ami nem, 326-360. Összegzés, 361-366. Hatás és hagyomány: a Fanni' hagyományai, 367-403. Közelítések A' Nemzet' Tsinosodásához, 404-424. Utószó, 425-426. Függelék, 427-430. Bibliográfia, 431-474. Névmutató, 475-491.huirodalomtörténetsajtótörténetKármán JózsefPajor GáspárUrániafelvilágosodásBook490, [1] p.