Balog, Edit OtiliaBalogh , GergőBényei , PéterBéres, NorbertBerta , ErzsébetBódi , KatalinBodrogi, Ferenc MátéDebreczeni, AttilaDevescovi , BalázsEgyed, EmeseEisemann, GyörgyFazakas, Gergely TamásFórizs , GergelyGyapay, LászlóImre, LászlóKálai, SándorKovács, SzilviaKucserka, ZsófiaLakner, LajosNagy, ImreOrbán, LászlóOwaimer, OliverPorkoláb, TiborPosta, AnnaRadnai, Dániel SzabolcsRuttkay, VeronikaSzajbély, MihálySzilágyi, MártonSzirák, PéterTakács, MiklósTakáts , JózsefTörök, LajosÚj, Imre AttilaS. Varga, PálVelkey, FerencFazakas , Gergely TamásSzáraz, OrsolyaS. Varga, Pál2025-02-252025-02-252025-01-21978-963-615-213-02064-549Xhttps://hdl.handle.net/2437/387600A kötet tanulmányaival tudóstársak, kollégák, tanítványok köszöntik a negyven évnyi tudományos, oktatói pályát, s hosszas intézményvezetői, akadémiai munkát maga mögött tudó, idén 70. életévét betöltő S. Varga Pált, akit méltán nevezhetünk a kortárs 19. századi magyar irodalomtörténet-írás széleskörű megbecsülést kivívó, nagyhatású alakjának. Ez az állítás nem pusztán udvarias formula: imponáló mélységű és kiterjedésű irodalomtörténészi munkássága átöleli az egész hosszú 19. századot, hiszen Verseghytől és Kölcseytől Vörösmartyn, Arany Jánoson és Madáchon át Kemény Zsigmondig, Mikszáthig és Gárdonyiig szinte minden jelentős (vagy kevésbé jelentős) korabeli szerzőről írt, sok más mellett máig meghatározó történeti konstrukcióját alkotva meg a 19. századi magyar líra alakulásának, vagy a nemzeti irodalom fogalmi rendszereinek, s egyik úttörője volt a hazai emlékezethely-kutatásnak is. Irodalomtudományos gondolkodásának egyedítő vonása a széles körű filozófiai, antropológiai, hermeneutikai tájékozódás: az irodalmi művek, folyamatok elemzése mindig tágabb művészetfilozófiai, társadalom- és kultúraelméleti kérdésfeltevések integrálása jegyében történik meg munkáiban, szorosan összekapcsolódva az irodalom ismeretelméleti státusának, létmegértő potenciáljának feszegetésével. A köszöntőkötet a Loci Memoriae Hungaricae című kiadványsorozatunkban jelenik meg – természetesen nem szándékunk emlékezethellyé avatni kedves kollégánkat, de intézetünk Magyar Emlékezethelyek Kutatócsoportjának egyik alapítójaként olyan sokat tett a magyar emlékezethely-kutatásokért, a 19. századi irodalom emlékezeti munkájának feltárásáért, s ezen korpusz emlékezetének életben tartásáért, hogy köszöntése méltán kap helyet ebben a sorozatban. Természetesen a kötet tanulmányai is igyekeznek megfelelni S. Varga Pál kutatói/szakmai irányultságának és nívójának: a harminchárom írás Szőnyi Benjámintól Bródy Sándorig a 18–19. századi magyar irodalom számos jelentős művével, jelenségével, műfajtörténeti folyamatával, valamint emlékezethelyével vet számot. Két tanulmány S. Varga Pál irodalomtörténetírói munkásságát elemzi behatóan, a kötetet bevezető interjú pedig közeli betekintést nyújt az ünnepelt élet- és pályaalakulásába, gondolkodói habitusába.Tartalom (6–8.) Naturam furca expellas… A 70 esztendős S. Varga Pállal Berta Erzsébet és Bényei Péter beszélget (9–26.) Bodrogi Ferenc Máté: Pán megfújja sípját (a fronétikus tudás világlátásáról) (27–39.) Szirák Péter: Magából és magára – S. Varga Pál korai Pilinszky-tanulmányáról (41–49.) Fazakas Gergely Tamás: A történelem kérge és az emlékezet fája – A debreceni lícium legendájának forrásairól (51–68.) Owaimer Oliver: Még egyszer a kollektív (nemzeti) emlékezetről – Egy doktori disszertáció elméleti körvonalai (69–81.) Takács Miklós: Emlékezethelyek négy keréken – Van-e még „verseny” a Trabant és a Volkswagen Bogár között a német emlékezetkultúrában? (83–95.) Balogh Gergő: A magyar szerelmi költészet klasszikus modelljéről (97–106.) Radnai Dániel Szabolcs: A tájköltészet mint a műfajtörténet provokációja (107–119.) Posta Anna: A pietizmus nyomai Szőnyi Benjámin kéziratos neolatin versgyűjteményében (121–132.) Porkoláb Tibor: „Horácziusi pajkosság” – Pontyi-figurák Virág Benedek szatíráiban (133–141.) Debreczeni Attila: Miért nem Hollmann és miért nem Holbach? – Kazinczy fordítása és a Die Oekonomie der Natur (143–158.) Orbán László: Megafon – Berzeviczy és Kazinczy vitájának egy lehetséges hátteréről (159–172.) Nagy Imre: A parrhesia beszédalakzata a Bánk Bán III. felvonásában – Katona József dramaturgiájának kérdéséhez (173–192.) Gyapay László: Értékek artikulálásának megalapozása Kölcsey gondolatrendszerében (193–204.) Szilágyi Márton: „Mind csak hijába való!” – Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas (205–212.) Török Lajos: Alázat és szenvedély – A Szózat egykorú recepciójáról (213–223.) Egyed Emese: Vízió a nemzet színházáról (225–237.) Lakner Lajos: Módszertani megfontolások az 1840-es évek sajtója Debrecen-képe vizsgálatához (239–249.) Bódi Katalin: Gusztáv a hegyen – A vándor esztétikai tapasztalata Eötvös József A karthausi című regényében (251–262.) Kálai Sándor: Régi és új határán – Jósika Miklós: Egy kétemeletes ház Pesten (263–272.) Új Imre Attila: Szemere Miklós gúnyverse(i) Petőfi ellen a Szemere–Petőfi kapcsolattörténet kontextusában (273–288.) Kucserka Zsófia: Vért vagy életet – Nem és nemzet viszonya Szendrey Júlia szövegeiben (289–299.) Velkey Ferenc: Egy „mélyen vésődött” emlék forrásértékéről – Önéletrajzi emlékezet és anekdotikus történetmesélés Újfalvi Sándor memoárjában (301–326.) Imre László: Még egyszer A honvéd özvegyéről (327–330.) Ruttkay Veronika: „Költők s cenzorok hasonlítanak” – A Vojtina-levelek byroni rétege (331–346.) Fórizs Gergely: Arany János és Sárvári Pál esztétikája (347–358.) Eisemann György: Népies akusztika és avantgárd hangköltészet – Dalidók és performanszok (359–367.) Béres Norbert: Madách Imre epikus nőábrázolásairól – másodízben (369–377.) Balog Edit Otilia: Egy kerékfogát újítni kell? – Az ember tragédiája mint a gimnáziumi tananyag része (379–392.) Devescovi Balázs: Madách és a klímaváltozás (393–409.) Takáts József: Fordulóponton – A civilizáció folyamata az Özvegy és leányában (411–421.) Szajbély Mihály: Variációk Plevnára – Jókai, Arany, a kassai tószt és Verhovay (423–436.) Kovács Szilvia: A malomaljától a Biziék szérűjén át… – Szóbeszéd és asszonysors Mikszáth Kálmán A jó palócok című kötetének novelláiban (437–447.) Bényei Péter: „az ember mégiscsak valami” – Antropológiai belátások A nap lovagjában (449–476.) Tabula gratulatoria (477–479.) Névmutató (481–497.) A kötet szerzői és szerkesztői (499–501.) LOCI MEMORIAE HUNGARICAE (503-504.)hu19. századi magyar irodalomfronétikus tudása debreceni líciumkollektív nemzeti emlékezetemlékezethelyeknémet emlékezetkultúraTrabantVolkswagen Bogármagyar szerelmi költészetklasszikus magyar irodalomPilinszky JánosS. Varga PáltájköltészetműfajtörténetpietizmusSzőnyi BenjáminPontyiVirág BenedekKazinczy FerencDie Oekonomie der NaturBerzeviczy GergelyparrhesiaKatona JózsefBánk bánKölcsey FerencVanitatum vanitasSzózatVörösmarty Mihályrecepciótörténetnemzeti színházDebrecen-képEötvös JózsefA karthausiJósika MiklósEgy kétemeletes ház PestenSzemere MiklósgúnyversPetőfi SándorSzendrey JúliaÚjfalvi SándorönéletrajzanekdotizmusA honvéd özvegyeArany JánosByronVojtina-levelekesztétikaSárvári PáldalidóperformanszavantgárdhangköltészetMadách ImrenőábrázolásAz ember tragédiájaklímaváltozásgimnáziumi tananyagKemény ZsigmondÖzvegy és leányaPlevnaJókai MórszóbeszédasszonysorsMikszáth KálmánA jó palócokA nap lovagjaBródy SándorantropológiaBook504