Bacskai, KatinkaTóth, Petra2024-06-202024-06-202024-04-12https://hdl.handle.net/2437/374161Szakdolgozatomban a mesék nevelő, és fejlesztő szerepét vizsgálom, óvodáskorú gyereket nevelő szülők szemszögéből. A szülők nevelési szokásainak egyik dimenziója a mesélés, és az esti mesék. A mesélés, meseolvasás hatással van a későbbi tanulmányi karrierre (OECD 2012), de befolyással van a gyermek fantáziájának (Bettelheim 2018) és érzelmi stabilitásának alakulására is (Kádár 2012), emiatt a kisgyermekkor egyik legfontosabb gyermeknevelési/gondozási tevékenysége. Az anyák és az apák nevelési szokásai közti különbségek a mai világban átalakulóban vannak. Magyarország a konzervatív értékek kialakulásának kedvez, ami a házimunkát, ez által a gyereknevelést, főként az anyák feladatának tekinti. A modernebb értékrenddel rendelkező szülők az otthoni munkamegosztásra is törekednek, így a gyermeknevelésből, ez által a mesélésből is egyformán kiveszik a részüket. Ehhez kapcsolódva, az első kutatási kérdésünk, hogy melyik szülő mesél többet? Kutatásunk rávilágított arra, hogy mivel a mesélés része a gyermeknevelésnek, az erősen konzervatív értékrenddel rendelkezőknél az anyák foglalkoznak inkább a meséléssel, addig a modernebb értékrendekkel rendelkezőknél ugyan ez arányosabban oszlik el a két fél között. A szülők gyermekük előtt tanúsított viselkedése, nagyban hozzájárul értékátadási rendszerükhöz, ehhez hozzáfűződik következő kutatási kérdésünk. Mesélnek e a szülők, értékátadás célzatával? Kutatásunk rávilágított arra, hogy a szülők értékeiknek megfelelően választanak meséket gyermeküknek, azonban ez legtöbbször nem tudatos. Napjainkban a népmesék szerepe képlékeny. Már kevésbé van jelen a társadalmi kohéziós feladata, de vajon relevánsak még most is? Ehhez kapcsolódva következő kutatási kérdésünk, hogy milyen a mostani óvodás generáció hozzáállása a népmesékhez? Kutatásunkban előtérbe került, hogy a mostani óvodás generációt már nem kötik le a népmesék. Utolsó kutatási kérdésünk a mese formáihoz kapcsolódik. Az, ha a gyermek mesékkel kerül kontaktusba, minden esetben hasznos valamilyen szinten a számára. Ezzel kapcsolatban arra kérdeztünk rá, hogy milyen formában találkoznak legtöbbet a gyermekek mesékkel. Eredményeink szerint, ebben a kérdésben összefüggés vélhető felfedezni a szülők előzetes tapasztalatai vannak a mesékkel kapcsolatban. Akiknek gyerekként olvastak, azok felnőttként mesét olvasnak gyerekeiknek, akiknek mondtak, szintén mondanak, akik televízióból, vagy egyáltalán nem találkoztak mesékkel, azok gyermekeikkel is televíziót néznek.30 oldalhuMesenevelés, szülői bevonódás, értékátadás, népmesék, gyermeknevelésNeveléstudományHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.