Balláné Kovács, AndreaLeviczky, Ágnes2018-05-232018-05-232018-05-09http://hdl.handle.net/2437/252599Magyarországon a javításra szoruló mezőgazdasági területek kb. 80%-át savanyú és erősen savanyú talajok teszik ki, számszerűsítve ez körülbelül 2,2 millió hektárra tehető. A kémhatás változásának hátrányai nehezítik a művelhetőséget, bizonyos tápelemek feldúsulása toxicitáshoz vezethez, illetve felléphet a nitrogénhiány. A talajok savanyodási folyamata többtényezős, melyek közül az egyik a manapság megkerülhetetlen nitrogén műtrágyák alkalmazása. Tenyészedényes kísérlet során vizsgáltuk, hogy a mésztartalmú dolomit, mint egy lehetséges meszező anyag hogyan befolyásolja a savanyú homoktalaj tulajdonságait (kémhatását, felvehető tápanyagtartalmát), valamint hogy a rajta termesztett bokorbab növekedése (vegetatív növekedés, termés) és a tápanyagfelvétel hogyan változik. A kísérleti célra alkalmazott humuszos homoktalaj Nyírkátáról származik. A talaj kémhatása savanyú pH(H2O) = 5,18. Tápanyag-ellátottság tekintetében a talaj igen gyenge nitrogén ellátottságú, közepes foszfor és kálium ellátottságú, igen gyenge magnézium ellátottságú. A cinkellátottsága igen gyenge, a mangánellátottsága viszont jónak mondható. A kísérletekben nagyobb mennyiségű (12 kg) talajt befogadó edénysorozatot alkalmaztunk. A homoktalajból a nagy edényekbe 12 kg mennyiségeket helyeztünk el a kísérlet beállításakor. Az edényeket kocsikra tettük, melyeket nappal a szabadban, éjjel és eső esetén tető alatt tartottunk. A kísérletet 5 kezeléssel, három ismétlésben állítottuk be randomizált elrendezésben: 1. kontroll 2. dolomit 3. NPK 4. dolomit + NPK 5. lignit + NPK Az anyagok talajba keverését követően minden edényre 500 cm3 ioncserélt vizet juttattunk. Ezt követően 10 napig ioncserélt vízzel nedvesen tartottuk a talajokat, hogy a talajba kevert „dolomit” és „dolomit + lignit keverék” oldódása elindulhasson. Az eredmények ismeretében megállapítást nyert, hogy a dolomit kedvező hatással volt mind a talaj, mind a növény valamennyi vizsgált paraméterére. Önmagában alkalmazva javította a talaj kémhatását. A vizes közegben mért pH az enyhén savanyú 5,77-ről 6, 23-ra, a KCl-os pH pedig 3,36-ról 4,10-re változott. A talaj oldható tápanyagainak tekintetében nőtt a kalcium és a magnézium mennyisége. A kedvező kémhatásváltozás mérsékelte a mérgező mennyiségben is felgyülemleni képes mangán mennyiségét. A növény szempontjából a műtrágyázással kiegészített dolomitnak könyvelhető el a legkedvezőbb hatás. A bab jelentős zöldnövényi produktummal és terméstöbblettel, ezeket összevonva pedig nagyobb biomasszahozammal reagált. Mindezek mellett javult a kalcium és magnézium bab általi felvehetősége. Az önmagában alkalmazott dolomit eredményeképp viszont romlott a mangán felvehetősége. Erre a semleges közeli talajokon figyelni kell, mert hiánybetegség léphet fel. A humuszos homoktalajok jellegzetessége az alacsony, 0,5-1% humusztartalom. A lignit egy szerves anyagban gazdag szénféleség. Kísérletünkben a dolomithoz keverve megvizsgáltuk, hogy ez a kedvező tulajdonsága hogyan érvényesül a gyenge humusz-ellátottságú talajokon. Tapasztalataink ismeretében elmondható, hogy a bokorbab tenyészideje (két hónap) kevés arra, hogy kifejtse kedvező hatását.39hutalajsavanyúsághomok talajtalajjavításmeliorációdolomitlignitDEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány