Szőllősi, LászlóBaka, Ágnes2014-01-082014-01-082013-11-292014-01-08http://hdl.handle.net/2437/178059Az utóbbi években romlott a magyar baromfiágazat nemzetközi versenyképessége, ami csak részben vezethető vissza hazai hibákra és hiányosságokra. .Az Európai Unióhoz történő csatlakozás után hazánkban emelkedett az importtermékek aránya Az európai versenytársakhoz képest még mindig magasabb az elhullási arány valamint a takarmányfelhasználás. Ennek ellenére az ágazat napjainkban is a magyar mezőgazdasági termelés fontos elemének tekinthető. Dolgozatom fő célkitűzése, hogy bemutassam az egyes nyugat-európai országokban működő gazdaságok brojler hizlalásának költség- és jövedelem viszonyait a hatékonysági mutatókból kiindulva, az általam összeállított kalkulációs modell segítségével. A négy nyugat-európai ország gazdaságában folytatott vágócsirke hizlalás technológiai feltételeinek megfelelően modellezést készítettem és ökológiai szempontból értékeltem az így kapott eredményeket. A dolgozatomban felépített modell, a kalkulációs eljárásokon alapuló tervezési és modellezési rendszer keretében készült A diplomamunkám elkészítésével rálátást kaptam, hogy nagyságrendileg mekkora eltérés van egy nyugat-európai országban működő baromfihizlaló telep és egy hazai hizlalótelep működés költsége között. A négy nyugat-európai ország gazdaságának eredményessége között nincs kirívóan nagy különbség. Az viszont figyelemre méltó, hogy a magyar telephez viszonyítva alacsonyabb költséggel tudják előállítani az azonos technológiával tartott vágóbaromfit. Ennek eredményét mutatja, hogy 10-15 Ft-tal több termelési érték származik 1 kilogramm élősúlyú csirke értékesítéséből.57hubrojlerhizlalásDEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány::Mezőgazdasági üzemtanDEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány::Mezőgazdasági üzemtan