Balogh, JuditBrunda, Anett2015-01-072015-01-072015-01-07http://hdl.handle.net/2437/203102A kormányzat a 2010. évi XLIV. törvénnyel bevezette az egyszerűsített honosítás intézményét, ezzel tulajdonképpen utat nyitott a határon túliak számára a választójog megszerzése felé is. Az Országgyűlés megalkotta Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvényt, majd A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényt, s e szabályozások által a határon túl élő magyar állampolgárságú, de országunkon belüli lakóhellyel nem rendelkező személyek is jogosulttá váltak az országgyűlési választásokon történő véleménynyilvánításra. A téma aktualitásához hozzátartozik az is, hogy 2014. április 6-án lezajlottak az országgyűlési választások, amely során, először történelmünkben, az „urnákhoz járulhatott” ez a személyi kör is. A megújult választójogi, a választási eljárási szabályozás sok kérdést vet fel. Ezek közül a választójogi alapelvek vonatkozásaival foglalkozok bővebben a dolgozatomban, miután bemutattam az állampolgárság határon túliak részére történő megadása mellett és ellen szólók érvrendszerét. E kérdéskör tárgyalása után a választójogi alapelvek taglalására helyezem a fő hangsúlyt, s végül a felvetett problémákra egy konkrét megoldási javaslatot dolgoztam ki. Álláspontom szerint a választások lebonyolítása és a szakmai viták során felmerült jogszabályi hézagok, pontatlan fogalmazások miatt szükséges és indokolt a megszerzett tapasztalatok alapján a nemzetközi normákhoz jobban igazodó rendszer kialakítása. Erre szerettem volna rámutatni dolgozatomban.46huválasztójog, határon túliak, alapelvekDEENK Témalista::Jogtudomány