Gregor, AnikóKukucska, ZsuzsaOláh, Eszter2024-07-302024-07-302022-10-10Metszetek, Évf. 10 szám 4 (2021) , 65-101https://hdl.handle.net/2437/377894The study presents the structure and intensity of the relationships of the Hungarian population over 16 years of age through a descriptive analysis of four variables measuring the frequency of personal and distance contact with relatives and friends from the EU-SILC 2015 survey. Ac­cording to the data, the relationship structure is on average balanced, half of the relationships are related to relatives or friends, and the relative proportions of personal and long-distance relationships are similar. According to our results, in addition to age, the financial situation of the household has a significant correlation with the characteristics of the relationship structu­re. One of the lessons of multivariate regression models is that the effect of other background variables on the relationship structure intensifies in parallel with aging, leading to a deepening of relationship inequalities among the elderly. Another lesson of the models is that the inclu­sion of household characteristics (financial situation, number of household members, material transfer relationship with other households) has a significant effect on the mechanism of indi­vidual background variables, thus confirming that a deeper study of relationship intensity and relationship structure within the household is essential. At the end of our analysis, we compiled clusters based on the intensity of relationships, the direction of relationships, and the channel of contacting, with a relative majority of more than one-third of the respondents with extremely weak relationship embeddedness.A tanulmány az EU jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó (EU-SILC) 2015-ös adatfelvé­telének négy, a rokonokkal és barátokkal való személyes és távolsági kapcsolattartás gyakori­ságát mérő változók leíró elemzésén keresztül mutatja be, hogy milyen a 16 év feletti magyar­országi népesség kapcsolatainak struktúrája és intenzitása. Az adatok szerint a kapcsolatstruk­túra átlagosan kiegyenlített, a kapcsolatok fele-fele kötődik rokonokhoz vagy barátokhoz, és hasonlóan egyenlő a személyes és a távkapcsolatok egymáshoz viszonyított aránya. Eredménye­ink szerint a kor mellett a háztartás anyagi helyzetének van jelentős együtt járása a kapcsolat­struktúra jellemzőivel. A többváltozós regressziós modellek egyik tanulsága, hogy az idősödés­sel párhuzamosan felerősödik más háttérváltozó kapcsolatstruktúrára gyakorolt hatása, ami az idősek közti kapcsolati egyenlőtlenségek mélyüléséhez vezet. A modellek másik tanulsága, hogy a háztartásra vonatkozó tulajdonságok (anyagi helyzet, létszám, transzferkapcsolata más háztartásokkal) bevonása érdemben befolyásolja a klasszikus háttérváltozók hatásmechaniz­musát, így megerősítést nyer, hogy a kapcsolatintenzitás és kapcsolatstruktúra mélyebb megis­meréséhez elengedhetetlen a háztartások belső szerkezeti sajátosságainak mélyebb vizsgálata. Elemzésünk végén a kapcsolatok intenzitása, a kapcsolatok iránya és a kapcsolattartás módja alapján kapcsolatklasztereket alakítottunk ki, ahol a relatív többséget a több mint egyharmadot kitevő, rendkívül gyér kapcsolati beágyazottsággal bíró klaszter tette ki.application/pdfEU-SILCkapcsolattartásrokoni kapcsolatokbaráti kapcsolatokszemélyes találkozástávkapcsolatEU-SILCsocial contactfrequencyrelations with relativesrelations with friendspersonal contactingdistance contactingfolyóiratcikkOpen AccessMetszetekhttps://doi.org/10.18392/metsz/2021/4/4Metszetek410Metszetek2063-6415