Bitskey, IstvánBitskey, IstvánGörömbei, András2011-01-102011-01-102006963 472 980 01217-0380http://hdl.handle.net/2437/101440„Immár uram is más, Pallas és vitéz Mars" - vallotta Balassi Bálint lengyelországi bujdosásának kezdetén. Egyfelől a tudományok, a bölcsesség istennője, másfelől a vitézség istene jelképezte a magyarországi reneszánsz értékrendjének két legfontosabb pillérét, erre utalt a hazájától búcsúzó magyar költő, s rajta kívül ezt a kettősséget kívánta harmóniába hozni a kora újkor magyar értelmiségének számos képviselője is. De vajon volt-e esélye a háborúktól sújtott, darabokra szabdalt országban a kultúra, a literatúra művelőinek arra, hogy a kényszerű fegyveres harc mellett egyúttal Pallast és Minervát is szolgálhassák? Milyen elképzelések, miféle történeti konstrukciók keltek életre a kortársak tudatában az egyéni és kollektív megmaradás dilemmáiról, saját katonai és értelmiségi szerepükről, a keresztény Európához csatlakozás különféle formáiról? Miféle szóművészeti eljárások, milyen retorikus alakzatok és kommunikációs stratégiák szervezték meg ezeket a sorsértelmező szövegeket, önértelmező és identitáskereső narratívakat? Milyen erőfeszítéseket kívánt a Duna-táj lakosságától az anyagi és szellemi önvédelem az oszmán hódítás idején, a „magyar romlásnak saeculumjában"? Miként vélekedik minderről a legutóbbi idők hazai és nemzetközi szakirodalma? Könyvünk ilyenféle kérdésekre keres válaszokat.Előszó, 7-10. Válság és reménység, Helyzetkép Mohács után, 11-36. A nemzetsors toposzai a kora újkori magyar irodalomban, 37-60. Végvár és kultúra, 61-74. „Vitézeket írja krónikájába”, Eger diadala az irodalomban, 75-86. História és politika, Leonhardus Uncius verseskötete a magyar történelemről, 87-106. „Magyarok paizsa, igazság oszlopa”, Bocskai István és az irodalmi emlékezet, 107-122. Kultúrák metszéspontján: Felső-Magyarország a 17. században, 123-140. Militia et littera, A magyarságkép változatai a kora újkori Európában, 141-156. Hungáriából Európába, Utazó magyarok a kora újkorban, 157-176. Stúdium, régió, identitás, Magyarországi diákok a német nyelvterület katolikus egyetemein, 177-202. Virtus és poézis, Önszemlélet és nemzettudat Zrínyi Miklós műveiben, 203-238. Historikum a modernségben, Illyés Gyula: Kormos képek a magyar múltból, 239-250. Rövidítésjegyzék, 251-252. A tanulmányok első és idegen nyelvű megjelenése, 253-256. Névmutató, 257-268.huirodalomtörténetművelődéstörténetkulturális emlékezetBocskai Istvánnemzettudatutazási irodalomBook271 p.