Horváth, JánosBitskey, IstvánGörömbei, András2011-01-052011-01-051997963 472 243 1 Ö963 472 245 8 II. k.1217-0380http://hdl.handle.net/2437/101368„A Csokonai Könyvtár sorozat létrejötte óta kettős feladatra vállalkozik: egyfelől a Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetében folyó kutatómunka eredményeit teszi közzé, másrészt az irodalomtudomány nagy mestereinek műveit publikálja. Ez utóbbi sorba tartozik Horváth János Tanulmányok című kötetének kiadása. Ezt az is indokolja, hogy a szóban forgó könyv nehezen hozzáférhető (1956-ban jelent meg utoljára az Akadémiai Könyvkiadónál), ugyanakkor nélkülözhetetlen az egyetemi oktatásban, kutatásban. A hagyatékot gondozó örökösök kérésére a kötetbe felvett anyagot változatlanul hagytuk, s bár jogosan merülhet fel annak igénye, hogy egyes, a kötetben csak részletekben megjelent vagy fel nem vett tanulmányok teljes terjedelmükben szerepeljenek egy új kiadásban, ez a lehetőség további kiadások számára marad meg." Gönczy Mónika „A »tanulmányok« egy-egy íróról, irodalom- és verstörténeti kérdésről szólnak, az »előadások« egyike szintén egyetlen író - Kölcsey - költői pályáját, a másik kettő viszont egész korszakok fejlődéstörténeti értelmét igyekszik megvilágítani. Illenék gyűjteményemre Toldy Ferenc egy tanulmánykötetének Irodalmi arcképek és szakaszok címe; de »arcképek« és »szakaszok« itt tárgyuk történeti rendjében követik egymást, mintha egy nagyobb arányú magyar irodalomtörténetnek volnának válogatott részletei. Bevezetésül az egészhez Magyar irodalomismeret címen a rendszerezés elveit kitűző elméleti fejtegetés szolgál; utána egy középkorvégi irodalmi nyelvünket ismertető tanulmány indítja el a történeti fejezetek rendjét, majd századonként haladva tovább, egyes jelesebb íróknak, döntő fontosságú ízlés- és fejlődéstörténeti szakaszoknak a jellemzése folytatja, s Ady Endre szimbolizmusának magyarázata zárja a sorozatot. Ez egyenestebb irodalomtörténeti érdekű törzshöz úgyszólván függelék gyanánt csatlakozik végül egy, irodalomtörténetinek csak közvetve mondható versmondattani és két nyelvhelyességi értekezés. Bár nem »tanulmány«, beiktattam az annak nevezhetők közé egy rövid, adatszerű közleményt is (Apró adat Arany Jánosról címűt)." Budapesten, 1955. december 25-én. Horváth JánosA nemzeti klasszicizmus irodalmi ízlése, 7. Az irodalmi ízlésről általában, 7-15. Petőfi, 16-59. Petőfi fogadtatása, Új közízlés képződése, 60-77. Az új ízlés egyéni változatai, Tompa, 78-104. Az új ízlés egyéni változatai, Arany, 105-106. A szalontai „tanpálya", 107-110. El Szalontáról, 111-112. Lesz „közönséges ember" (1836-1842), 113-116. Szilágyi ösztönző hatása (1842-1846), 117-149. Petőfi hatásának kezdete, Toldi s a népiesség, 150-164. Arany barátsága Petőfivel, 165-176. Arany költői gyakorlata Toldi után, 177-188. Toldi estéje, 189-192. Lírai költészete 1848-49-ben, 193-194. 1848/49 irodalmi következményei, Arany magatartása az új helyzetben, 195-210. Bolond Istókja, 211-213. A nagyidat cigányok, 214-220. Fajkérdés az irodalomban, 221-225. Apró adat Arany Jánosról, 226-228. Újabb költészetünk világnézeti válsága, 229. Reviczky Gyula, 229-237. Komjáthy Jenő, 238-247. Szász Károly emlékezete, 248-274. Szilády Áron emlékezete, 275-286. Riedl Frigyes emlékezete, 287-313. Négyesy László, 314-320. Ady szimbolizmusa, 321-334. A kritika jogai és korlátai, 335-349. Egy magyar versbeli mondatképletről, 350-381. Függelék, 382-388. Egyetemi hallgatók magyar irodalomtörténeti dolgozatairól, 389-412. A jó magyar ejtés kérdéséhez, 413-418. Gönczy Monika, A Tanulmányok új kiadásáról, 419-421. Névmutató, 423-431.huirodalomtörténetklasszicizmusPetőfi SándorArany JánosverstanTompa MihályReviczky GyulaKomjáthy JenőSzász KárolySzilády ÁronRiedl FrigyesNégyesy LászlóAdy EndreBook431 p.