Szekeres, MelindaNagy, Kitti2011-05-052011-05-0520112011-05-05http://hdl.handle.net/2437/105766Csupán két generációváltás zajlott le, de az ifjúsági szemléletben jelentős változások mentek végbe. Egyre több nő tanul tovább, egyre később köttetnek házasságok, így kitolódnak a gyermekvállalások is. A férfiak karrierközpontú életvitele már megszokott, de az, hogy egy nő is szakmai sikereket érjen el, az a modern kor vívmánya. Vizsgálódásom során arra helyeztem a hangsúlyt, hogy a Debreceni Egyetem hallgatói hogyan vélekednek a női emancipációról, miben látják az előnyeit és a hátrányait, a női hallgatók mennyire karrier centrikusak, terveznek-e a közeljövőben családalapítást, és ha igen, mennyire szeretnék ennek az időpontját kitolni? De nemcsak a női véleményeket, hanem a maszkulin pszichét is szeretném megismerni. Vajon ők, hogy látják ezt a „nagy” női „szabadságot”? Nem bántja-e a férfiúi önérzetüket? Eredményeim szerint, a megkérdezettek még hordozzák magukkal a tradicionális családmodell jegyeit, de döntő többségben az emancipációs vonalat követik. Az alanyok kisebb része tradicionális beállítottságú, de az általam készített interjúk alapján nem lehet általánosítani, ezek inkább csak illusztrációi a kérdéskörnek. Egyéni életvitel szempontjából az emancipációnak megvannak az előnyei és hátrányai is. A megkérdezett fiatalok egyfajta „tudathasadásban” élnek, elfogadják a hagyományos családmodellt, de elbizonytalanítják ennek esélyeit.65hunői egyenjogúságemancipációDEENK Témalista::Társadalomtudományok::Szociológiano_restriction