Béres, RitaKatonáné Ökrös, Anikó2012-05-252012-05-252012-032012-05-25http://hdl.handle.net/2437/129360Az alkoholfogyasztás és a dohányzás széles körben elterjedt Magyarországon, világviszonylatban hazánk a szeszesital fogyasztásban a második helyen áll. A túlzott italozás sok ember számára mindennapossá vált, amely családok életét keseríti meg, ráadásul igen drága, a szó, anyagi értelmében és az egészség károsító hatását illetően is. A mértékletes és nem rendszeres alkoholfogyasztás a társadalom számára elfogadott. Az alkoholfogyasztást nagymértékben befolyásolják az alkoholfogyasztás hagyományai, a reklámok, amelyek olyan életérzést sugároznak, amelyet a propagált ital elfogyasztása válthat ki. Ez főként a fiatal korosztályra gyakorolhat hatást, akik számára az alkohol és az alkoholfogyasztás a felnőtté válás egyik szimbóluma. A fiatalok veszélyeztetett csoportnak számítanak az alkoholfogyasztás és a dohányzás kialakulása szempontjából. Kutatások bizonyítják, hogy a fiatalkori túlzott alkoholfogyasztás jele, a túlzott mértékű felnőttkori alkoholfogyasztásnak. A középiskolásokra irányuló felmérések (ESPAD) eredményei azt mutatják, hogy a serdülők egyre fiatalabb korban és nagyobb mértékben kerülnek kapcsolatba az alkoholfogyasztással és a dohányzással. Napjainkban egyre többet hallunk a szórakozóhelyeken mértéktelenül italozó fiatalokról és több esetben alkoholmérgezéssel kórházba szállított kamaszokról. Számos kérdés fordult meg a fejemben és saját településemre gondoltam, arra, hogy itt milyen a középiskolások alkoholfogyasztási és dohányzási szokása. Milyen tényezők hatnak rájuk? Mi a motiváció a szerhasználattal kapcsolatban? És természetesen a prevenció. Ezekre a kérdésekre egy kérdőíves kutatás keretében keresem a választ, két hajdúszoboszlói középiskolában.40huserdülőkalkoholdohányzásDEENK Témalista::Pszichológia::SzociálpszichológiaDEENK Témalista::Pszichológia::Személyiségpszichológia