Török, PéterSonkoly, Judit2016-09-132016-09-132016http://hdl.handle.net/2437/230380Doktori értekezésemben a biodiverzitás megőrzésével kapcsolatban végeztem vizsgálataimat és három esettanulmányon keresztül az egyes reproduktív jellegek növényi életciklusban, és ezáltal pedig a biodiverzitás fenntartásában betöltött szerepének tudományos igényű értékelését tűztem ki célul. Az első esettanulmányban különböző megporzástípusú (nektártermelő, megtévesztő és autogám) orchideafajok termésképzését és magprodukcióját vizsgáltam. Megállapítottam, hogy az eddigi vélekedéssel szemben a megtévesztő megporzású orchideafajok reproduktív sikere nem alacsonyabb, mint a nektártermelő fajoké, mivel nagyobb termésenkénti magszámukkal hatékonyan képesek kompenzálni alacsonyabb termésképzési arányukat. Ez megmagyarázhatja a megtévesztő stratégia sikerességét és elterjedtségét az orchideák családjában. A második esettanulmányban a veszélyeztetett tekert csüdfű (Astragalus controtuplicatus L.) magjainak tér- és időbeli terjedését vizsgáltam. Térbeli terjedés tekintetében megállapítottam, hogy a faj magjai alkalmasak a vízimadarak általi endozoochor terjedésre. Ez megmagyarázza a faj szórványos elterjedését az egyes vízgyűjtő területeken; valamint arra utal, hogy a faj ritkaságát valószínűleg inkább a speciális élőhelyi igényei, mintsem a madarak általi terjedésre való alkalmatlansága okozza. Időbeli terjedés tekintetében kimutattam, hogy az A. contortuplicatus L. magjai rendkívül hosszan megőrzik életképességüket: a magok akár 131 év herbáriumi tárolás után is életképesek maradnak. A harmadaik esettanulmányban azt vizsgáltam, hogy a szikes gyepekben előforduló Nostoc (Cyanobacteria) telepek hogyan befolyásolják szikes gyepek egyes növényfajainak csírázását és megtelepedését. Mivel vizsgálataink a Nostoc fajspecifikus hatását mutatták ki, feltételezhető, hogy a cianobaktérium telepek jelenléte befolyásolja a szikes gyepek szerkezetét, fajösszetételét és diverzitását. In my dissertation I aim to explore the role of reproductive traits in plant life cycle and in the maintenance of biodiversity. In the first case study I analysed the fruit- and seed production of orchids with different pollination types (nectar-rewarding, deceptive and autogamous). I demonstrated that – in contrast with the general assumption – deceptive species do not have lower reproductive success than nectar-rewarding species, as they can effectively compensate for their lower fruit set by having a higher number of seeds per fruit. This can at least partly explain why deceptive species are so widespread in the orchid family. In the second case study I aimed to explore the seed dispersal in space and time of the endangered species Astragalus contortuplicatus L. In case of dispersal in space I showed that the seeds of this species can be effectively dispersed by waterfowl. This fact can explain its sporadic occurrences in different hydrological catchments, and also suggests that the rarity of this species is more likely to be caused by its specific habitat requirements than its inability of endozoochorous dispersal by birds. In case of dispersal in time I demonstrated that the seeds of A. contortuplicatus can retain their viability for a prolonged time period: seeds are able to germinate even after 131 years of storage in herbarium. In the third case study I aimed to analyse the effects of Nostoc (Cyanobacteria) colonies on the germination and establishment of selected plants of alkali grasslands. As in our experiments the Nostoc extract had a species-specific effect on the germination and establishment of plants, it can be concluded that the presence of Nostoc colonies can affect the structure, composition and diversity of alkali grasslands.81hubiodiverzitásmagnövényi életciklusszaporodásterjedésbiodiversitydispersalplant life cyclereproductionseedTermészettudományok