Molnár, JuditÖkrös, Janka2024-02-142024-02-142024-01-18https://hdl.handle.net/2437/366358Témaválasztásom kiindulópontja a 2016. évi CXXX. törvény elfogadása és ezáltal a magyar polgári perrendtartás megreformálása. A Pp. hatálybalépése óta ugyan eltelt 6 év, és azóta novella módosításon is átesett, de a törvényben megjelenő több újítás is alátámasztja azt, hogy érdemes az újításokkal foglalkozni. A dolgozat fő vizsgálati pontja az eljárásjogi alapelvek áttekintése, hiszen az új Pp, alapelvi fejezete teljes mértékben átalakult. Az új Pp. -ben más dolgokra helyezték a hangsúlyt. De vajon mi okozta ezt? A kérdésre válaszolva véleményem szerint a Ptk. emberképe körül keresendő a válasz. Az már tisztázásra került, hogy a Ptk. egy új magánjogi emberkép bevezetését célozta meg, de a kérdés az, hogy ezt, az eljárásjogi szabályozással is összehangba hozta-e a jogalkotó. Az alapelvek vizsgálata során tehát a fő kérdés az, hogy az eljárásjogi alapelvek is megfeleltethetőek-e ennek az újszerű emberképnek vagy sem.49hupolgári perrendtartásperkoncentrációalapelvekperelhúzódásJogtudományHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.