Kelemen, ViktorCsiszár, Milán2024-04-192024-04-192024-04https://hdl.handle.net/2437/369087Bevezetés: Az antibiotikum-rezisztencia a klinikum egyik legsúlyosabb problémája napjainkban, megfelelő antibiotikum stewardship mellett is növekvő igény mutatkozik új hatóanyagokra. Az antibakteriális hatás elérésének egyik leghatékonyabb módja a sejtfalszintézis megakadályozása, azonban ezen biokémiai folyamatnak ezidáig csak néhány lépését tudjuk terápiásan gátolni. A transzglikoziláz enzimek gátlására ugyan már léteznek vegyületek, viszont ezek rossz farmakokinetikájuk miatt humán terápiában nem alkalmazhatók, így továbbra is fennáll az igény új transzglikoziláz-gátlók felderítésére, a hatás-szerkezeti összefüggések tisztázására. Ennek céljából új, potenciálisan antibiotikus hatású vegyületek, lipid-II analógok előállítását tűztem ki célul. Módszerek: N-acetil-β-D-glükózaminból, illetve β-D-glükopiranózból származtatott 1,2-telítetlen származékokból (2-szubsztituált glikálokból) fotoiniciált tiolén addíciós reakcióval, tioecetsav használatával alfa-tioacetátokat alakítottam ki, majd alfa szénhidráttiolokat szintetizáltam szelektív S-dezacetilezést segítségével. Ezen tiocukrokkal konjugált tiol-én addíciót hajtottam végre vinilidén-biszfoszfonát aktivált kettős kötésére, végül az újonnan szintetizált származékokhoz Wadsworth–Horner– Emmons reakcióval kapronaldehidet (hexanalt) kapcsoltam, melyet követően a terméket Zemplén-dezacetilezésnek vetettem alá. A vegyületek szerkezetét NMR és MS vizsgálatokkal karakterizáltuk, a tisztítás oszlopkromatográfiás módszerrel történt. Eredmények: A glüko és acetamido glüko származékok tioecetsav-addíciós reakcióit mindkét kiindulási anyag esetében jó hozammal sikerült végrehajtani, a szelektív dezacetilezést és a konjugált addíciót pedig kiemelkedően magas hozammal. A Wadsworth-Horner-Emmons reakció során a glüko származék esetén sikeresen izolálható volt a két várt termék 34% hozammal, a geometriai izomerek keletkezési aránya közel azonos volt. Az acetamidoszármazék esetében a kívánt terméket nem sikerült izolálni, így ezen folyamat optimálási vizsgálatokat igényel. Megbeszélés: A munka során sikeresen létrehoztam egy lipid-II analóg vegyületet D-glükopiranózból, valamint megállapítottam, hogy azonos reakciókörülmények ilyen formában alkalmatlanok acetamido-származék létrehozására.31hulipid-IItioladdícióantibiotikummoenomycinWadsworth-Horner-EmmonsGlcNAcszintézisglükálKémia::SzénhidrátkémiaKémia::Szerves kémiaBiológiai tudományok::MikrobiológiaOrvostudomány::GyógyszerésztudományHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.