Kormos, JánosGáspár, Attila2016-10-272016-10-272016http://hdl.handle.net/2437/231371Az empirikus tapasztalatok alapján a gazdasági növekedés gyorsulása homogén országcsoportokban tipikusan a konvergencia erősödésével párosul. Konvergencia alatt általában felzárkózást, vagy az egyenlőtlenségek csökkenését értjük. A doktori értekezés elsődleges célja a reálkonvergencia különböző, közgazdaságtudományi megközelítéseinek és mérőszámainak ismertetése, illetve empirikus és szimulációs vizsgálatok keretében azok összehasonlítása. Az értekezés újszerűségét egyik oldalról az adja, hogy kidolgoztam és ismertettem egy új alternatív mutatószámot a konvergencia mérésére, amit omega mutatónak neveztem el. A másik oldalról a doktori értekezéshez készített empirikus vizsgálatokat emelhetjük ki, amelyek szintén újszerűnek tekinthetők, aminek a hátterében több tényező áll. Egyrészt az empirikus vizsgálatok az alternatív mutatóhoz köthetők, ezért szintén új tudományos eredmények tekinthetők. Másrészt a mainstream mutatókon alapuló eljárásokkal – például GMM-panelmodellek, szóródási mutatók – kísérletet tettem a heterogenitás széles spektrumát (például a földrajzi elhelyezkedés mellett különböző országcsoportok bázis- és tárgyidőszaki álváltozóival, mint kontrollváltozókkal; népességgel való súlyozással, logaritmizálással és annak hiányával) feltárni és az egyes részmodelleket összehasonlítani. Emiatt ezek a megközelítések, illetve a belőlük származó eredmények sem tekinthetők sztenderdnek. Ezen túlmenően különböző szimulációs eljárásokkal (MC, Bayes-i modell) és levezetéssel térképeztem fel a mainstream indikátorok és az alternatív konvergenciamutató tulajdonságait, melyek leprogramozása és futtatása sem tartozik a konvergenciavizsgálatok során jellemzően bemutatott alkalmazások közé, ezért szintén új tudományos eredménynek tekinthetőek a következtetések. Az értekezés főbb megállapításait hat tézisben foglaltam össze. Az empirikus jellegű következtetések visszaigazolták, hogy a világ országai között kimutatható feltételes jellegű konvergencia, de annak sebessége alacsony (1–2% körüli). Ezen túlmenően a számítások során arra jutottam egyik oldalról, hogy nagymértékben támogatta a konvergenciafolyamatokat Kína kiugró növekedése. A másik oldalról viszont a közelmúltban tapasztalt eladósodási hullám jelentős mértékben visszafogta a felzárkózási trendet. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy az egyes mérőszámok között különbség figyelhető meg, amit egy AR(1) modell keretében bemutatott levezetéssel és egy szimulációs vizsgálattal is verifikáltam. Elméleti oldalról azt is fontosnak tartom kiemelni, hogy a dolgozatban ismertetett új alternatív indikátor is a konvergencia parciális jellegére hívja fel a figyelmet, továbbá a mérőszám robusztusnak tekinthető.On the basis of empirical experiences, economic growth typically leads to the strengthening of convergence in homogeneous groups. Convergence usually stands for catching up or reduction of inequalities. The primary objective of the thesis is to present different approaches and indicators of real convergence in economics and to compare these through empirical and simulation analyses. The novelties of the thesis are – on one hand – that I established, presented and analysed a new alternative convergence indicator that I call omega-convergence. On the other hand, the empirical research applied in the thesis is new to the current academic literature in a certain sense. Firstly, this research is partially related to the alternative indicator, thus it can be considered as a new academic result. Secondly, I presented and compared a wide spectrum of models – e.g. GMM panel data models and indicators of standard deviation – building on mainstream methods to analyse the various sources of heterogeneity (for instance with control variables like the geographic location, country groups in current and base period; also with or without logarithmic transformation and population weights). So the results of these methods can also be considered as non-standard. In addition, I explored the properties of the alternative and mainstream indicators with simulations (MC, Bayesian model) and formal derivation. The programming and running of such simulations cannot be considered as typical applications in the framework of convergence analyses either, so the results obtained can also be interpreted as new academic results. The main findings of the thesis are summarized in six theses. The empirical findings confirmed that a certain type of conditional convergence can be measured among world economies but the speed of the convergence rate is low (around 1–2%). Moreover, calculations showed on one hand that China's outstanding growth largely supported the convergence processes. On the other hand, however, recent debt accumulation significantly dampened the catch up trends. At the same time, we have to take into account that differences can be observed among convergence indicators, which are derived in an AR (1) framework and in a simulation analysis. Theoretically it is important to highlight that the new alternative indicator presented in the thesis seem to be robust and it also confirmed the partial nature of convergence.263hugazdasági növekedéseconomic growthkonvergencianövekedésökonometriaszimulációpanelmodellekconvergencegrowth econometricssimulationpanel data modelsKözgazdaságtudományokTársadalomtudományok