Szabó, CsabaKovács, Kitti Marianna2022-11-172022-11-172022-11-15https://hdl.handle.net/2437/340858A dolgozat átfogó betekintést ad a lovak pataszerkezetére és annak különböző élettani funkcióira. Rávilágít milyen sok különböző funkciót lát el annak életében. Megmutatja, hogy milyen sokféle felülettel találkozhat az egyed attól függően mire használják. Attól függően, hogy milyen céllal élvezzük a lovak társaságát, választhatjuk meg milyen talajon szeretnénk közlekedni. Hobbi lovasoknak nem szükséges a legjobb vízelvezetésű, legjobb minőségű homokot a pályájukra betelepíteni, mert nem használnák ki annak előnyeit. Aki terepen szeretne közlekedni annak pedig ismernie kell a lovát, hogy annak milyen a pataszerkezete. Amelyik ló hozzá van szokva a kemény, változatos talajhoz az mezítláb is kényelmesen el van, de sok esetben a terepen való közlekedést megkönnyíti a patkó használata. Aki vegyesen szeretne közlekedni, vagy az állandó patkót nem szeretné feltetetni, annak a mai világban számtalan lehetősége van. Vizsgálataim során a füves és a négyévszakos pályát hasonlítottam össze. Azért ezt a két talajt típust, mert ezzel találkoznak a legtöbbet a lovak verseny szituációban. Illetve egy tanulmány is ezzel foglalkozott, ahol monitoringozva voltak egyenként a lovak lábai. Eredményei jól mutatták, hogy a jól képzett lovak hátulról dolgoznak. Ugyanis a vizsgált egyedek hátulsó végtagjainak inkább a vízszintes irányú sebessége nagyobb, míg az elülső lábak inkább függőlegesen gyorsabbak. Azt is mérték, hogy a homokon kisebb a sebessége az egyedeknek, a hátulsó lábak is kevésbé meredekebbek. Úgy gondolom ez is annak köszönhető, hogy a jól előkészített füves pályán a lovak bátrabban, szívesebben vágtáztak ugyanis a természetben is ez a leggyakoribb talajtípus. A saját méréseim pedig ugyan ezt a két talajtípust vizsgálták, de olyan szempontból, hogy a pata elülső és hátulsó része milyen mélyen süllyed bele a talajba. Ugyan azon a területen, egy azon nap történt a vizsgálat, így a környezeti behatás azonos volt. A négyévszakos pálya karbantartása megfelelő volt az előírtaknak, anyagösszetétele megfelelőnek látszott. Míg a füves pálya nagyon el volt hanyagolva, helyenként ki volt száradva a fű és a talaj is kemény volt. Olyannyira, hogy valahol mérni se tudtam, mert nem volt süllyedés. Azonban az eredmények mind a két esetben azonos következtetéseket adtak. A pata elülső része minden esetben mélyebbre süllyedt, mint a hátulsó sarokvánkos rész. Ez is bizonyítja, hogy a pata átfordul a mozgások során, illetve érkezéskor beleszúródig a talajba. A különbségek az oldalak között mind a két esetben centiméterekben volt mérhető. A füves talajon sajnos a gyér takaró miatt nem lehetet számolni annak tompításának értékével. Megfigyelhető volt továbbá, hogy a meredekebb ugrásoknál sokkal mélyebbre ment a hegyfali rész, mint az oxereknél. Ezt azzal magyaráztam, hogy ilyenkor a lovak akadály fölötti íve kevésbé lapos, inkább meredek, mint a széles elemnél. Összeségében levonható, hogy a mai igények által létrejött négyévszakos pálya a legkönnyebben karbantartható felület. A lovak és lovasok számára is ezzel az anyaggal lehet a legegységesebb felületet létrehozni. Az, hogy melyik egyed melyik talajtípuson milyen módszerrel tud a leghatékonyabban közlekedni az a tulajdonosa felelőssége. Amennyiben ennek megítéléséről nem tud bizonyosságot tenni, kikérheti állatorvosa, de még inkább egy hozzáértő kovács véleményét. Ezek a szakemberek megtudják mondani, hogy az igényeknek és a lehetőségeknek mi az optimális.48hutalajtípusokviselkedéspataszerkezetlovakKülönböző talajtípusok viselkedése és azok hatásai a lovak pataszerkezetéreDEENK Témalista::Biológiai tudományok