2008-12-022008-12-029633463602http://hdl.handle.net/2437/38457Mándy Iván az 1940-es évek elején-közepén keletkezett korai regényei már teljes értékű részei a később inkább a novellisztika, a ciklikus prózai kisformák felé mozduló életműnek. A csőszház és az Egy festő ifjúsága is - noha más a cselekményidejük, más az elsősorban remélt olvasótáboruk, más a miliőjük és a stílusuk - rávallanak Mándyra. Kötődni egy kisvilághoz és kiszakadni belőle: ez az a kettősség, melyet az álom- és filmszerűen ábrázolt pesti tér "művésze" és Barabás Miklós, a nagy festőművésznek ígérkező gyerek- és fiatalember is megél. Mindkettejüknek - és közegük, környezetük más alakjainak is - a hűség, a szeretet, a távlatok nyitotta kérdésekre kell feleletet találni.http://webpac.lib.unideb.hu:8082/WebPac/CorvinaWeb?action=cclfind&resultview=long&ccltext=idno+bibKLT00291595bibKLT00291595