Gonda, IstvánSzőke, Sándor2010-05-282010-05-2820102010-05-28http://hdl.handle.net/2437/96882Munkánk során a hazai őszibarack termesztés két leggyakrabban alkalmazott koronaformájának összehasonlítását igyekeztünk megvalósítani. Ezen eredmények az őszibarack termesztésünk jelenleg legelterjedtebb –katlan- koronaformáját segítenek összehasonlítani feltehetően a jövőt jelentő karcsúorsó koronaformával. Illetve különböző őszibarack fajtákat igyekeztünk bemutatni, összehasonlítani vegetatív teljesítményük alapján. Eredményeink alapján–– ha csak a koronaformánként megjelenített értékeket vesszük figyelembe– a karcsú orsó koronaforma egyértelműen igazolni látszik kedvezőbb termesztési tulajdonságai okán létjogosultságát a katlan koronaformával szemben. De vannak figyelmeztető jelek is, amik felhívják a figyelmet arra, hogy ez sem minden szempontból tökéletes választás. Ennek egyik jele, a ’Red Haeven’ fajta vázágain tapasztalt dominancia, a sudár gyengesége valamint a jellemzően magas szórás értékek. Azaz a mérések szerint a katlankorona formán a fák egységesebb képet mutatnak, könnyebb a korona forma kinevelése de a fajlagosított mutatók alapján a karcsúorsó koronaforma jobb értékeket mutat. Mivel a jobb fajlagos értékek nagyobb terület arányos teljesítményt feltételeznek a kacsúorsó koronaformán történő termesztés nagyobb termésmennyiséggel kecsegtet.54huŐszibarackkarcsúorsóDEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány::Növénytermesztésno_restriction