Glázer-Kniesz, Adrienn2026-01-152026-01-152025-06-30METSZETEK Társadalomtudományi Folyóirat, Évf. 14 szám 2 (2025) , 52-89https://hdl.handle.net/2437/402759The aim of this study is to conduct a comparative analysis of fertility trends in Hungary and Sweden by examining demographic indicators (1980–2022) and the temporal evolution of structural factors. The first part of the study analyzes changes in fertility patterns based on demographic indicators. This is followed by an empirical investigation relying on trend analysis of time series data from 1995 to 2022, using international statistical databases. The trend analysis focuses on the temporal development of total fertility rates (TFR), as well as female employment rates, educational attainment, gender wage gaps, and the share of family benefits relative to GDP. The findings indicate that fertility trends often coincided with economic, social, and institutional changes. In Hungary, the TFR began to rise following its 2011 low point, while in Sweden fertility has remained relatively stable, supported by the expansion of in-kind family benefits and high female employment rates, which facilitate the reconciliation of childbearing and participation in the labour market. The analysis highlights that the impact of family policy measures is strongly conditioned by the broader structural environment.A tanulmány célja Magyarország és Svédország termékenységi trendjeinek összehasonlító elemzése demográfiai mutatók (1980-2022) és strukturális tényezők időbeli alakulásának vizsgálatával. A tanulmány elsőként demográfiai indikátorok alapján elemzi a termékenységi mintázatok változását. Az ezt követő empirikus vizsgálat 1995–2022 közötti idősorok trend­elemzésén alapul, nemzetközi adatbázisokat felhasználva. A trendelemzés a teljes termékenységi arányszám, valamint a női foglalkoztatottság, iskolai végzettség, nemek közötti bérkülönbség és családtámogatások GDP-arányos szintjének időbeli változását vizsgálja. Az eredmények szerint a termékenység alakulása több esetben együtt változott gazdasági, társadalmi és intézményi tényezőkkel. Magyarországon a TTA 2011-es mélypont után emelkedni kezdett, Svédországban pedig a termékenység viszonylag stabil, ahol a természetbeni családtámogatások növekedése és a magas női foglalkoztatottság segítik a gyermekvállalás és munkavégzés összeegyeztetését. A vizsgálat rávilágít arra, hogy a családpolitikai intézkedések hatását a strukturális környezet nagymértékben meghatározza.application/pdffertility trendsfamily policyHungarySwedentrend analysisstructural factorstermékenységi trendekcsaládpolitikaMagyarországSvédországtrendelemzésstrukturális tényezőkfolyóiratcikkOpen AccessMETSZETEK Társadalomtudományi Folyóirathttps://doi.org/10.18392/METSZETEK Társadalomtudományi Folyóirat214METSZETEK2063-6415