Jámbor, Katalin2023-02-212023-02-212022-12-22Magyar Gerontológia, Évf. 14 (2022): Konferencia Különszám , 137-138https://hdl.handle.net/2437/346268Ha ebben a pillanatban kizárólag az elmúlt két év időszakára tekintünk vissza mindannyiunk számára tapasztalhatóvá vált a magány és az izoláció élménye. Véleményem szerint nem volt olyan ember, aki akár csak néhány pillanatra is, de nem érezte volna át. A karantén alatti időszakra jellemzővé vált a bezártság, a mindennapi ritmus megváltozása. Kevesebbet tudtunk mozogni és ritkábbá váltak a lehetőségek a különböző aktivitások végzésére. A bezártság, a korlátozott mozgáslehetőségek következtében a mozgásszervi funkciók csökkentek. A társas kapcsolatok hiánya pedig az érzelmi funkciók beszűkülését eredményezték. Ezért is tartom fontosnak, hogy a segítő szakmában dolgozók célként kitűzzék ki, az idősebb korosztály társas aktivitásának növelését a magány és az izoláció elkerülésére.application/pdfmozgásaktivitásanti-izolációmostfolyóiratcikkOpen AccessMagyar Gerontológiahttps://doi.org/10.47225/mg/14/Kulonszam/12197Magyar GerontológiaKulonszam14Gerontológia2062-3690