Rakonczás, NándorKoncz, Annamária Réka2010-10-212010-10-2120102010-10-21http://hdl.handle.net/2437/99640Nem csak a nemzetközi, de a hazai piacon is nő az ökológiai szemléletű termesztéstechnológiák iránti fogyasztói igény. Ez a szemléletváltás nagy hatással van a szőlőtermesztésre, borászatra is; leginkább a fajtahasználat tekintetében. Az interspecifikus szőlőfajták mélyreható tanulmányozását indokolja az Európai Parlament 2009. január 13-án megszavazott új növényvédelmi rendelete, amely a növényvédőszerek fenntartható használatáról szóló irányelveket fogalmaz meg. Dolgozatom az interspecifikus szőlőfajták vitathatatlan termesztéstechnológiai és költségredukáló előnyei mellett borászati értékükkel is foglalkozik. Kutatásomat az Európai Unió 2009. augusztusával érvénybe lépett borreformja motiválta; miszerint interspecifikus szőlőfajtákból készült borok is kereskedelmi forgalomba kerülhetnek minőségi kategóriában. A borreform előtt a fajhibridek borai csak asztali borként jelenhettek meg a piacon. Vizsgálataimban a rezisztens szőlők borainak belső paramétereit és egyetemi hallgatók bevonásával organoleptikus tulajdonságaikat tanulmányoztam. A Debreceni Egyetem Kertészeti Intézetében készült 2009-es évjárat interspecifikus borai szolgáltak kísérleteim alapjául. Méréseim kiterjedtek az etilalkohol, metil-alkohol-, glicerin-, sav-, és cukortartalom vizsgálatára. A borkóstolók során az általánosan elfogadott, 20 pontos bírálati módszert alkalmaztam. Eredményeimet táblázatokban és diagramokban foglaltam össze, majd szövegesen értékeltem őket.66huszőlőinterspecifikusVitis viniferaborborászatDEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány::Kertészet