Sveda, BrigittaBéres, Erika2014-05-312014-05-312014-04-082014-05-31http://hdl.handle.net/2437/193643Az alacsony magzati testsúly (2500 gramm alatti) és az idő előtti (37. hét előtti) szülés, másnevén a koraszülés szinte népbetegségnek számít a világ minden táján, pedig jelentős részük megelőzhető lenne. A fejlett országok társadalmi-gazdasági fejlettségének, egészségügyi ellátás színvonalának egyik legfontosabb mutatója az újszülöttek túlélési esélyei és a koraszülöttek rehabilitációs, fejlesztési lehetőségei, melyek sok tényező mellett jelentős anyagi terhet is jelentenek az adott országnak. Hazánkban a legfontosabb népmozgalmi adatok közül csökkent a születések és a halálozások száma. Diplomamunkámban olvasni lehet a gyermekek rehabilitációjáról, habilitációjáról, az azt befolyásoló tényezőkről, a vizsgálati módszereiről. A korai intervencióról és korai fejlesztésről, azok tárházának egyes módszereiről, fontosságáról. A családközpontú gondozásról, oktatásról, a szülők szerepéről és az elfogadásról. A kutatással célom volt a kritikusan sérülékeny koraszülöttek súlykategóriák szerinti csoportjainak összehasonlítása a 2011-ben született koraszülöttek között, a tipikus krónikus utóbetegségek gyakoriságának feltárása. Ezen kívül a különböző krónikus betegségek orvosi kezeléséről, hatásosságáról szerettem volna visszajelzéseket és eredményeket kapni, abból a célból, hogy ezeket a tapasztalatokat felhasználva bővíthetővé váljanak a jövőbeni gyógykezelések elméletei és a visszajelzésekkel, eredményekkel a Debreceni Gyermekklinika Neonatológiai Intenzív Osztályának munkáját segítsem. A kutatáshoz szükséges adatok felvétele a debreceni Gyermekgyógyászati Intézet Nem Önálló Neonatológiai Tanszékén, azon belül is a Neonatológiai Intenzív Osztályon történtek. Első lépésként a MedSol program segítségével kigyűjtöttem a 2011-ben koraszülöttek adatait, melyeket adattáblában rögzítettem és elemeztem. Második lépésként ugyanezen koraszülötteket kérdőíves kikérdezéssel megkerestük két éves korukban, ezek eredményei szintén adattáblába kerültek. A vizsgálatot 2013. 03. 01-e és 2014. 03. 01-je között végeztem Dr. Sveda Brigitta gyermekgyógyász, gyermek rehabilitációs szakorvos irányításával. 2011-ben született 1500 grammnál kisebb születési súlyú koraszülöttek elemzésére koncentráltam. Összesen 120 koraszülöttet céloztam meg. Elemzéskor születési súly szerint három csoportot, klasztert hoztam létre, nagyobb rizikószintű 500 gramm alatti, 500 és 1000 gramm közötti, 1000 és 1500 gramm közöttieket. Összehasonlítottam a három csoport krónikus utóbetegségeit, az előforduló neonatális szövődmények gyakoriságát. Azon egészségügyi szakemberek, orvosok számára, akiknek hivatásukká vált a gyermekek segítése, különösen embert próbáló feladatot jelentenek a koraszülöttekkel való teendők. Számukra és a szülők számára is a kiemelt cél az, hogy ezek a gyermekek ne csak túlélhessék azokat a nehéz időszakokat, amelyeket a családok álmatlan éjszakákkal és imákkal töltenek el az egészségügyi teamnek szentelt teljes bizalommal és reménnyel, hanem, hogy egészséges gyermekeket kaphassanak. A jövőben javasolnám a vizsgálat kiterjesztését a Debreceni Gyermekklinikán további koraszülöttek krónikus utóbetegségeinek felmérésére.76huneonatológiakoraszülött1500 gramm alatti koraszülöttek nyomon követéseOrvostudományGyermekgyógyászatno_restriction